Nem lesznek több száz évi büntetések

Pozsony. Nálunk nem vezetik be a több száz évi szabadságvesztést, sem a különböző bűncselekményekért járó büntetések öszszeadását. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter szerint ez óriási nemtetszést váltana ki, mert Szlovákiában az akadémiai közeg túl liberálisan viszonyul a bűntettekhez és elkövetőikhez. „A bűncselekmények végrehajtóinak mindig vannak ügyvédeik, az áldozatokat azonban kevesen veszik védelmükbe. Az új büntető törvénykönyv alapfilozófiája az, hogy akik tiszteletben tartják a törvényeket, nagyobb biztonságban érezzék magukat, a törvénysértők viszont szigorú büntetésben részesüljenek” – jelentette ki a tárcavezető, aki a büntetések szigorítása miatt éles kritikára számít. Elkészült ugyanis a régóta várt új Btk. első része, mely szerint több lehetőség lesz indokolt önvédelemre, a betörőkkel szemben is lehet lőfegyvert használni. Az új norma csökkenti az egyes büntetések alsó és felső határa közötti különbséget, és egyértelmű szabályokat vezet be, hogy a bíróságok önkényesen ne szabhassanak ki indokolatlanul enyhe büntetést. Lipšic szerint előfordult, hogy hasonló bűncselekmények esetében keleten és nyugaton eltérő ítélet született. A javaslat értelmében ha túl sok a súlyosbító körülmény, a kiszabható büntetés alsó határát egyharmaddal, visszaeső elkövető esetében pedig kétharmaddal kell emelni. Csak a büntetése legalább kétharmadát letöltő személyt lehet majd feltételesen szabadlábra helyezni, ha pedig rendkívül súlyos bűncselekmény miatt került rács mögé, ez csak a büntetés háromnegyedének a letöltése után jöhet szóba. Viszont ha életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek valakit, leghamarább 25 év után merülhet fel a büntetés enyhítésének a lehetősége. Lipšic úgy véli, a fiatalkorú bűnözőkkel szemben is szigorúbban kell fellépni. Már tizennégy éves elkövetőt is felelősségre kell vonni, mert a fiatalok is durvulnak. A tárcavezető úgy véli, ha egy 14 éves személy előre megfontolt szándékból meggyilkol valakit, és számos súlyosbító körülmény létezik, őt is életfogytiglani büntetéssel kellene sújtani. Újdonságnak számít, hogy jogi személyeket is felelősségre lehet majd vonni, néha ugyanis nem emelhető vád konkrét természetes személy ellen. Ezért a jövőben például a cégeket akár 500 millió koronás bírsággal is lehetne sújtani. Az új törvény enyhíti azoknak a büntetését, akiket vétség miatt ítéltek el, azaz kevésbé súlyos bűncselekmény miatt legfeljebb öt évet kaptak. Őket házi fogságra vagy kényszermunkára lehetne kötelezni; az előbbi esetében kézi elektronikus műszer jelezné, hol tartózkodnak. (-sza-)