Nem lesz büntethető a gyalázkodás?

Pozsony. Mások gyalázása nem egyeztethető össze a szólásszabadsággal, szögezte le Gál Gábor, a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja. Szerinte az új büntető törvénykönyv tervezetének legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza a holokauszt tagadásának büntetését, valamint a nemzetgyalázást, a faji, vallási, politikai hovatartozás miatti uszítást sem minősíti bűncselekménynek. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva hagyta ki ezeket az új törvényből.

„A szólásszabadság nem abszolút jog. Ahol véget ér az egyik személy joga, ott kezdődik a másiké. Nem lenne helyes, ha a szabad véleménynyilvánításra hivatkozva bárkit büntetlenül lehetne gyalázni. Negyven évig ez bűncselekménynek számított, a büntetés elriaszthatta az erre hajlamos embereket. Nagyon vékony határ húzódik a szólásszabadság és a sértegetés között, ám ha kételyek merülnek fel, a bíróságnak kellene döntenie” – magyarázta Gál Gábor. Alkotmányunk értelmében emberi méltóságától senkit sem lehet megfosztani. „Hogyan akarjuk ezt garantálni, ha megengedjük a gyalázkodást?” – tette hozzá.

Az auschwitzi hazugság intézményével kapcsolatban megjegyezte: az emberek hajlamosak megismételni a régi hibákat, s azokból nem képesek tanulni. „Ha lehetővé tesszük, hogy bárki büntetlenül tagadja a holokausztot, népszerűsítse a fasizmust vagy más hasonló eszméket, fennáll a veszélye annak, hogy a történelem megismétlődik” – véli a honatya. Arra a kérdésre, a kommunizmus propagálása nem minősülhetne-e bűncselekménynek, azt felelte: időhiány miatt erről nem folyt széles körű vita, ám érdemes lenne kezdeményezni.

A büntetőjogi reformmal kapcsolatban összesen 550 módosító indítványt nyújtottak be, és bár a minisztériumban sokáig dolgoztak a törvényeken, a rengeteg képviselői javaslat Gál szerint arról tanúskodik, hogy Lipšic nem végzett alapos munkát. Ezzel Katarína Tóthová HZDS-képviselő is egyetért. A vita során ő is követelte, hogy a nemzetgyalázás ne maradjon ki az új törvényből. Előterjesztette a falfirkálók büntetését is, és ha a törvényhozás rábólint, már ez is bűncselekménynek fog számítani.

Gál Gábor szerint az MKP támogatni fog minden olyan javaslatot, mely a büntető eljárás hatékonyságát és gyorsítását célozza. Pozitívan értékelte, hogy az új norma alapján az enyhébb bűncselekmények elkövetőit nem feltétlenül kell börtönbe zárni; közmunkára, házi fogságra is ítélhetik őket, s így nagyobb esély lesz arra, hogy büntetésük után beilleszkednek a társadalomba. Több lehetőség lesz az önvédelemre, amit Gál ugyancsak helyesel. Kételyei vannak azonban a jogi személyek felelősségre vonhatóságával, a büntethetőség alsó korhatárának csökkentésével, valamint a kábítószer-terjesztők és -fogyasztóknak kiszabható büntetéssel kapcsolatban. A büntetőjogi reformról csak februárban szavaz a parlament. (sza)