Ne legyen kontroll nélkül a gyerek!

A gyermekekben a dackorszakban kellene kialakítani azt a szabályrendszert, amelynek működnie kellene később, a kamaszkorban is, mondta a szakember. Ha viszont ezt elmulasztjuk, a fiatal indulatból fog cselekedni, racionális kontroll nélkül.

A felgyorsult életritmus kihat a családokra, a szülőkre, a nevelésre. Ha a gyerekekből hiányzik az önkontroll, ha nincsenek arra nevelve, hogy akaratukat nem valósíthatják meg a körülményektől függetlenül, s erre még a durva számítógépes játékok és az akciófilmek is ráerősítenek, az magatartászavarokhoz vezet, tette hozzá Strédl Terézia.

Ha a gyermek önkontrollja stabil, a körülmények lehetnek zaklatottabbak körülötte, akkor sem lesz bűnöző. Napjainkban viszont a szakember szerint mind a körülmények, mind a gyerekek zaklatotta(bba)k. A gyereknek stabilitásra van szüksége, azonban ezt a szülők gyakran nem tudják megadni, mert maguk is tele vannak érzelmi és egzisztenciális bizonytalansággal, így a fiatalkorú bűnözés növekvő mutatói hátterében komoly össztársadalmi problémákat kell keresni.

A rendőrségi adatok szerint a fiatalok egyre gyakrabban követnek el brutális bűncselekményeket. Ha a gyermek nem tanulja meg uralni indulatait, és folyamatosan konfliktushelyzetekbe kerül, ez az agresszív személyiség kialakulásához vezethet. Ilyenkor a személy már csak az agresszivitáson belül fog megoldásokat keresni, mondta Strédl Terézia. Ehhez „nagyon jó” segítséget nyújtanak a filmek, a számítógépes játékok, ezek ugyanis komplett forgatókönyveket adnak az agresszióra hajlamos gyerekeknek, amit aztán továbbgondolnak, esetleg realizálnak is.

Strédl szerint a büntethetőség alsó korhatárának csökkentése nem orvosolja a problémát. A kiskorú gyerekeknél a visszacsatolás lényegesen gyengébb, a kamaszok indulatosak, meggondolatlanok, könnyen befolyásolhatók. A fiataloknak inkább olyan lehetőségeket kéne teremteni, hogy ne lehessenek kontroll nélkül, ne lehessenek sokat egyedül, véli Strédl Terézia.

A büntethetőség alsó korhatárának csökkentését nem tartja jó megoldásnak Fehér Anna gyógypedagógus sem, mivel az ugyan sújtja a kiskorú bűnelkövetőt, de a szülői felelősséget elhanyagolja. Fehér Anna munkája során találkozott már kiskorú gyilkossal is. Véleménye szerint a fiatalkorú bűnelkövetők esetében mindig meg kell vizsgálni a motivációt. Ennek feltárása a lelki gondozás legnehezebb része, ugyanis nagyon gyakran nem az a cselekedet valódi oka, ami látszik, vagy amiről az emberek azt hiszik, mondta.

A mai gyerek nem feltétlenül agresszívabbak, de jóval több bennük a feszültség, mint ahogy a mai társadalomban is, a családok egzisztenciális gondokkal küszködnek, s ez mind visszahat a gyerekekre, magyarázta lapunknak a gyógypedagógus. Ebben a helyzetben a szülők – mivel feszültebbek – jóval gyakrabban reagálnak szankciókkal, s a gyerekek ezt a modellt sajátítják el.

Fehér Anna szerint a javítóintézetekbe került gyerekek többsége vagy szociálisan nagyon hátrányos helyzetű, vagy – meglepő módon – nagyon jól szituált családokból kerül ki. Míg az utóbbiak gyakran azért térnek rossz útra, mert eleve ilyen mintákat látnak, addig az módosabb családok gyermekei sokszor unalomból követnek el bűncselekményeket. (kcr)

Az Új Szó internetes kiadásának olvasói közül

79 százalék egyetért

21 százalék nem ért egyet

a büntethetőség alsó korhatárának 15-ről 14 évre való csökkentésével. A felmérés nem reprezentatív. (ú)