Minden forgatókönyv a kormánykoalíció bukásához vezet

Egyre valószínűbb, hogy a jelenlegi kormányválság egyetlen megoldása az előrehozott parlamenti választások. Még akkor is, ha a kormánykoalíció képviselőinek kijelentései alapján több lehetséges forgatókönyv is létezik a jelenlegi helyzet megoldására.

Pozsony. Az egyik lehetséges, bár tán legkevésbé valószínű megoldás az lenne, ha a Smer belegyezne az előrehozott parlamenti választásokba. A választási időszakot csak alkotmánytörvény elfogadásával lehet lerövidíteni, ehhez viszont 90 szavazat szükséges. Ennyivel a koalíció és az ellenzék sem rendelkezik, ezért a törvény elfogadásához mindkét fél szavazatára szükség lenne. Ha a koalíció megegyezne az előrehozott választásokban és megszavaznák, akkor a kormány a jelenlegi összetételben kormányozna a választásokig. Az ellenzék segítségével viszont a Híd és az SNS még úgy is megszavazhatná az előrehozott választásokat, hogy a Smer képviselői nem szavaznának.

Ha nem gyűlne össze 90 szavazat az előrehozott választásokhoz, az ellenzék bojkottálhatná a parlamentet: ha az legalább három hónapig határozatképtelen, a köztársasági elnök feloszlatja, s új választásokat írnak ki. Elméletileg a Smer a Híd helyett Kotlebáékat is bevehetné a kormányba, egy ilyen kormányt azonban a hazai és a nemzetközi nyomás nagyon gyorsan ellehetetlenítene, ráadásul hétfőn Kotlebáék is úgy nyilatkoztak, előrehozott választást akarnak.

Mennyi képviselő van?

A kormánykoalíciónak jelenleg 78 szavazata van. A Smer 49, az SNS 15 és a Híd 14 képviselőjével szokott rendszerint szavazni a Boris Kollár Sme rodina pártjából kilépett három képviselő és a volt sieťes Alena Bašistová is, velük együtt 82.

A demokratikus ellenzéknek jelenleg 55 szavazata van. Az SaS 19, az OĽaNO 17 és a Sme rodina 8 képviselőjén kívül még 10 független képviselő szavazatát is ide sorolhatjuk. Marian Kotleba ĽSNS pártja 14 képviselővel rendelkezik, a frakció pedig az előrehozott parlamenti választásokat támogatná.

Biztos a kormány vége?

Ha a Híd valóban az Országos Tanácsa által elfogadott határozathoz fogja magát tartani, akkor a jelenlegi helyzetből csak egyetlen kiút vezet, ez pedig a kormánykoalíció végét jelenti. A hétfőn elfogadott határozat szerint, ha a koalíció nem egyezik meg az előrehozott választásokról, a Híd kilép a koalícióból. Így lehetőséget kapnának megegyezni az ellenzékkel (ám azt nem mondhatná senki, hogy a Híd buktatta meg a kormányt). A kormány azonban így is, úgy is bukik.

110 nap

Bugár Béla azt szeretné, hogy az előrehozott választásokat a lehető legkorábbi időpontban tartsák meg; ez szeptemberben lenne megvalósítható. A választásokat legalább 110 nappal a kihirdetésük után lehet megtartani, tehát még ha villámgyors megegyezés születik is, a legkorábban nyár elején, júliusban voksolhatnánk. A nyári időpont viszont nem túl szerencsés a részvétel szempontjából, ezért valószínűbb az őszi időpont.

Mi lehet még?

Ez attól is függ, a Smer beleegyezik-e a választások kiírásába. Ha igen, a kormánykoalíció az új kormány megalakulásáig irányítja az országot – Bugár szerint ez esetben a Híd miniszterei is maradnak. Ha a Smerrel nem sikerül megegyezni és a Híd kilép, a voksolásig kisebbségi kormány lesz, amely minden egyes parlamenti döntéséhez külön keresheti a támogatást.

A további lehetséges verzió a hivatalnokkormány kinevezése. Ha Fico kormányának nem szavaznának bizalmat a parlamentben, de ugyanakkor nem sikerülne elég szavazatot találni az előrehozott választásokig, létrejöhetne egy hivatalnokkormány, amelyet Andrej Kiska államfő nevezne ki. Ilyen esetben viszont nagy valószínűséggel a Smer is inkább az előrehozott választásokat támogatná.

Ki nyerhet?

A játszma jelenleg teljesen nyitottnak tűnik. Bár 2006 óta minden parlamenti választást a Smer nyert meg, az elmúlt két hét eseményei komolyan megtépázhatják a párt támogatottságát. A jobboldal erősödését már a tavaly novemberi megyei választások is mutatták, nem kizárt tehát, hogy Richard Sulík és Igor Matovič jöhet ki megerősödve a voksolásból.

Az is kérdéses, mit hoz az előrehozott választás a Hídnak és az MKP-nak. A Híd elért ugyan eredményeket az elmúlt két évben, ám az elmúlt hetekben mutatott hezitáló magatartásával számos választót felháborított, és sokan még a 2016-os kormányalakítást sem bocsátották meg Bugáréknak, így nem kis túlzással kijelenthetjük, hogy a Híd jelenleg a túlélésért harcol. Az MKP eddig sosem tudott profitálni a Híd gyengüléséből, az utóbbi három parlamenti választáson egyszer sem tudták meglépni az ötszázalékos bejutási küszöböt, így kérdéses, hogy egy esetleges előrehozott választás segíthetne-e a pártnak a parlamentbe való bejutáshoz. (dem, ú, SITA, TASR)