Megint erőpróba előtt a koalíció

Már a januári tanácskozás előtt sokan drámai helyzetről beszéltek, ám akkor főleg első olvasatú jogszabálytervezetek voltak napirenden, és azóta tovább csökkent – már csak 67-en vannak – a kormánypárti honatyák száma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Szabad Fórummal sem sikerült még megegyezni, ezért valószínűleg most fog kiderülni: a kormányprogram megvalósítását valójában hány képviselő támogatja.

A mostani ülésen megvitatják a romák fosztogatására reagáló intézkedéscsomagot, ám előbb az államfő által visszaadott, a polgári törvénykönyv tervezetével foglalkoznak. A képviselők azt is eldöntik: felfügesszék-e Milan Rehák és Igor Pinkava mentelmi jogát. A mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság javasolja, hogy a honatyák egyezzenek bele a büntető eljárás lefolytatásába. A plénum elé 30 második olvasatban és 29 első olvasatban lévő tervezet kerül. Ez utóbbiak közül valószínűleg az antidiszkriminációs törvény tervezete éles vitát vált ki, főleg a szexuális irányultság kapcsán várhatóak heves kijelentések. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter már jelezte: a Kereszténydemokrata Mozgalom megpróbálja módosító indítvánnyal enyhíteni Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes törvényét. A képviselők megkezdik a diákhitelekről szóló, azaz a felsőoktatási tandíjak bevezetését kezdeményező tervezet, valamint a nem dohányzók védelméről szóló javaslat tárgyalását is. Ismét napirenden az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény tervezete; ezúttal nem az igazságügyi miniszter terjesztette elő, hanem képviselői indítványként nyújtották be, és a javaslat lényegében megegyezik azzal a változattal, melyet Lipšic a közelmúltban a végső szavazás előtt vont vissza. Ezzel egy időben a képviselők kezdeményezik a házszabály módosítását is: szeretnék elérni, hogy az összeférhetetlenségi bizottság ülései nyilvánosak legyenek. Második olvasatban van a Szlovák Információs Szolgálatról szóló törvény módosítása, mellyel azt szorgalmazzák, hogy újságírók és rendőrök ne lehessenek titkos ügynökök. E téren megoszlik a kormánypártok véleménye: korábban az ANO is egyetértett a képviselői indítvánnyal, később meggondolta magát, az SDKÚ alá sem írta a tervezetet, úgyhogy a koalícióból csak a KDH és az MKP támogatja e módosítás elfogadását. A márciusi ülés egyik legfontosabb pontja az alkotmánymódosítás lesz: erre uniós csatlakozásunk miatt van szükség. Jóváhagyásához 90 szavazat kell, azaz a koalíció egyedül nem képes elfogadni. Ezt az ellenzék is tudja, és visszaél a helyzettel: a támogatást bizonyos nyomozói hatáskörökkel rendelkező parlamenti bizottság létrehozásával feltételezi. Éles vita várható arról is, milyen legyen a parlament és a kormány viszonya. Az uniós tagországok miniszterei ugyanis az Európai Tanács tagjai – május elseje után a mi tárcavezetőink is azzá válnak –, és lényegében itt hagyják jóvá az „uniós törvényeket”. Pavol Hrušovský házelnök szerint ez azt jelenti: májustól a pozsonyi kormánytagok a végrehajtó hatalom képviselőiként mennének Brüszszelbe, és törvényalkotókként térnének haza, így ezt az ellentmondást fel kell oldani. Ezért szerinte a kormánytagoknak csak arról szabadna dönteniük Brüsszelben, amire a szlovák parlamenttől mandátumot kapnak. Gál Gábor, az alkotmányjogi bizottság MKP-s tagja is ezt a véleményt osztja. Eduard Kukan SDKÚ-s külügyminiszter szerint viszont a túl szűken megfogalmazott felhatalmazás megkötné a miniszterek kezét, ami egyetlen tagállamra sem jellemző. A szlovák diplomácia főnöke azt tartaná jó megoldásnak, ha a honatyák is aktívan bekapcsolódnának az uniós normák előkészítésébe, azaz a miniszterekkel együtt kiutaznának Brüsszelbe, és szükség esetén helyben konzultálnának. Az alkotmányjogi bizottság nem értett egyet az SDKÚ elképzelésével, ám a párt képviselői valószínűleg a vita során előterjesztik javaslatukat. (sza)