Ľubomír Fogaš törvény-előkészítésért felelős miniszterelnök-helyettessel, a Demokratikus Baloldal Pártja miniszteri klubjának el

A törvény-előkészítő tanács már kétszer foglalkozott a diszkriminációellenes törvénynyel. Ön szerint mikor kerülhet a kormány, majd a parlament elé?

Úgy vélem, lassan konszenzus jön létre a törvénnyel kapcsolatban, azaz a jogszabályban megfogalmazódik az is, hogy mi a diszkrimináció, és hogy ezzel a problémával mely állami szervek hivatottak foglalkozni. Véleményem szerint a törvényt már csak sürgősségi eljárás keretében lehet megvitatni, és ha valóban sikerül konszenzust találni, akkor elképzelhető, hogy a parlament következő ülésén ez a jogaszály volna a pont a törvényalkotási munka végén.Azaz szorgalmazni fogja, hogy a legutolsó ülésen, a legutolsó pontként fogadja el a parlament?

Igen. Gondolom, ez a parlamenti munkának szép befejezése volna. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha a törvénnyel és az előbb említett eljárással is mindenki egyetért. Ön egyetért azzal az elképzeléssel, hogy az esélyegyenlőséget biztosító központ feladatait a már létező nemzeti emberjogi központ vállalja?

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükséges módosítani

az emberjogi központról szóló törvényt. Meggyőződésem szerint ez jó megoldás, mert nincs szükség újabb intézmény kialakítására, ellenkezőleg: a már meglevőket kell jobban felhasználni. Ebben a megbízatási időszakban ezt a jogszabályt azonban már nem sikerül módosítani, ennek ellenére megteremtjük a diszkriminációellenes törvény érvényesítéséhez szükséges jogi és anyagi hátteret.Az emberjogi központról szóló törvény módosításának parányi esélye sincs?

Nem, mert akkor azt is sürgősségi eljárás keretében kellene tárgyalni, s ez szerintem nem indokolt.A diszkriminációellenes törvény viszont feltételez egy központot. Ha ez nem lehet az emberjogi központ, akkor mégis létrehoznak egy teljesen újat, vagy bár a törvény hatályba lép, mégsem lesz olyan központ, mely ellenőrizné megtartását? Ez tulajdonképpen törvényellenes állapot volna.

A jogszabály érvényes lesz, és akit diszkriminálnak, az egyenesen bírósághoz fordulhat majd.Csáky Pál kisebbségi miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, a diszkriminációellenes törvénynek nem célja, hogy a bíróságokat elárasszák a panaszok. Azért kell a központ, hogy első fokon foglalkozzon a beadványokkal, és csak a súlyosabb ügyek kerülnek majd bíróság elé.

Maga azt gondolja, hogy Szlovákiában annyira diszkriminálják az embereket, hogy a panaszosok ellepik majd a bíróságokat?Igen.

Én viszont nem így gondolom. Csáky urat egyszerűen szorítja az idő a törvény előkészítésével kapcsolatban, és a mi célunk úgy elfogadni a jogszabályt, hogy az jó politikai és egyben jogi jelzés legyen a belföld és a külföld irányába; ki kell fejeznie, hogy Szlovákia megfelelő figyelmet szentel ennek a kérdésnek, azaz az emberi jogoknak. (sza)