Közelebb az oktatási törvény módosítása, ám az igazi reformra még várni kell

Az Állami Pedagógiai Intézet szerint a javaslat kulcsfontosságú változásokat tartalmaz, amelyek előkészítik a terepet a következő módosításnak, ami már az Állami Oktatási Program reformját is magába foglalja. Ez a dokumentum nagyon fontos, mivel a minisztérium ebben határozza meg, mit is kell tanítani az iskolában. A kormány által javasolt állami oktatási modell megengedi az alapiskoláknak, hogy a tananyagot többéves ciklusra lebontva ütemezzék, tehát a saját diákjaiknak megfelelő tempóban haladjanak. A koronavírus-járvány komoly kihívások elé állította az iskolákat az elmúlt időszakban, a távoktatás során az intézetvezetők többször hangsúlyozták, hogy a rendhagyó helyzet miatt nehéz volt teljes mértékben teljesíteni a szaktárca által előírt kötelességeket. A javaslat támogatói szerint a módosításnak köszönhetően az iskoláknak nem kell majd attól tartaniuk, hogy egy járványhoz hasonló váratlan helyzet miatt a diákok nem tudják időben elsajátítani a szükséges tudnivalókat, és ezáltal az intézmény megszegi az állami oktatási programot. 

Rugalmas tempó
A készülőben lévő tervezet kidolgozásánál a pedagógiai intézet ajánlását veszik alapul, mely szerint három ciklusra bontanák az oktatási programot – az első szakaszba tartozik az első három évfolyam, a másodikba a 4. és 5., az utolsóba pedig a további négy felső évfolyam. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, a minisztérium által meghatározott tananyagot nem egy éven belül kell átvenni, hanem az iskola saját maga dönti el, hogy szervezi meg a tanulás menetét az egyes osztályok részére. „Ez kiküszöböli azt a nyomást, hogy minden diák az adott év során sajátítsa el a tananyagot, mivel a diákok képességei a többéves ciklusok végén lesznek értékelve. Az iskolák ezáltal az egyes évfolyamokban jobban a diákok tempójához és szükségleteihez tudják igazítani a célokat, valamint az oktatás tartalmát. Ez az évet ismétlő diákok számának csökkenéshez vezet, végső soron pedig hozzájárul a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez” – véli Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet vezetője. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter hangsúlyozta, jelenleg 300 tanár és szakember dolgozik az új tananyag elkészítésén. Hozzátette, a cél az egyes tantárgyak hatékonyabb összevonása, valamint az, hogy az iskolák a diákoknak megfelelően tudják alakítani az oktatás menetét. A három ciklus már Európa-szerte bevett modell – Portugáliában, Észtországban, Franciaországban, Szlovéniában, Svédországban és Svájcban is ezen az alapon működik az oktatás. A nemzetközi PISA-felmérések szerint épp az említett országokban érnek el jobb eredményeket a diákok, mint Szlovákiában. 

Öt éven belül
Hapalová lapunk érdeklődésére megerősítette, az új oktatási program belülről három ciklusra lesz felosztva, a javaslatot a szakmai és pedagógiai közösséggel egyaránt megvitatják, s a széles körű egyeztetést követően 2023 elejére készülhet el. Az intézet elnöke szerint 2023 szeptemberétől az alapiskolák fokozatosan áttérhetnek az új rendszerre, az összes iskolában pedig várhatóan 2026-ig kerül bevezetésre. A saját Iskolai Oktatási Program megalkotásához átfogó segítséget, egyéni tanácsadást, mentorálást és számos metodikai segédanyagot ígér az alap-iskoláknak. 

Kísérleti fázis
A minisztérium már a gyakorlatban is teszteli az elképzelést – jelenleg 25 iskola vesz részt egy projektben, ahol már nagyobb szabadsággal rendelkeznek a tanintézetek. A többéves ciklus szabad kezet ad a tanároknak, már nem kötelező az év végén érdemjeggyel értékelni a diákokat, így a gyengébben teljesítő gyerekeket sem kell az első év végén megbuktatni, esélyt kapnak a felzárkózásra a következő tanévben. A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda az egyetlen magyar iskola, amely idén szeptemberben bekapcsolódott a kísérleti tesztelésbe. Várady Kornélia, az iskola igazgatónője elmondta, sok munkával jár a kísérlet, ezért az első körben csak az első és második ciklust vállalták. „Következő év szeptemberétől szeretnénk bevezetni a harmadik ciklust is” – mondta. „Az első ciklus az első három évet öleli magába. Az elsősök esetében adott a kiindulópont, illetve az, hogy a harmadik év végére hova kell minden diáknak eljutni. A cikluson belül, tehát a három év alatt a pedagógus úgy osztja be magának a tananyagot, hogy minden gyerek a megfelelő módon tudjon haladni. Ezáltal jobban oda tud figyelni az egyéni fejlesztésre, ha valamelyik tanuló ügyesebben sajátítja el a tananyagot, akkor további feladatokkal tudja motiválni” – magyarázta az intézményvezető. Rákérdeztünk arra is, mit jelent ez az érdemjegyekre nézve. „Ez a döntés a tantestületre volt bízva. Mi úgy döntöttünk, hogy az első és második osztályban csak szóbeli értékelés lesz, és a harmadik osztályban kezdjük el az érdemjegyes értékelést” – árulta el az iskola vezetője. Kiemelte, számukra a legfontosabb előny az, hogy eddig az óraszámokat tantárgyra lebontva határozta meg a tervezet, a ciklusoknál viszont műveltségi terület alapján vannak elosztva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskola határozza meg, hány óra jut egy-egy tantárgyra. „A felső tagozaton egy műveltségi területbe tartozik a földrajz, a történelem és a polgári nevelés. Megoldható volt, hogy a polgári nevelés tananyagát belefoglaljuk a földrajz és történelem tanagyagába, így a polgári nevelés csak a kilencedik osztályban lép be mint külön tantárgy” – folytatta. Ha az iskola úgy dönt, hogy a szlovák nyelv oktatását csak a második évfolyamban kezdi el, akkor ezt probléma nélkül megteheti. Várady elmondta, fontosnak tartották, hogy az első években az anyanyelvükön tanuljanak meg írni és olvasni a gyerekek, ezért a szlovák nyelvet csak minimális mennyiségben iktatták be, inkább a felső évfolyamokban emelik a szlovákórák számát. 

A párbeszéd szerepe
Kiss Beáta oktatási szakértő szerint amikor a tananyagok évfolyamokra való szétosztását merev szabályok kötik, akkor az élet különböző aspektusai nem teszik rugalmassá a tananyag elsajátítását a gyerekek számára. „A többéves felosztás sok esetben előnyös, lehetővé teszi, hogy a valós élethez, illetve az osztályok lehetőségeihez tudjanak igazodni” – véli a szakértő. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabványosított méréseket (például az ötödikesek és kilencedikesek tesztelését) szintén annak megfelelően kell majd alakítani, hogy az iskolák különböző tempóban haladhatnak. Azzal kapcsolatban, milyen kihívásokat rejthet a reform, azt felelte, elsősorban a tankönyvek jelenthetnek nehézséget. 
Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője rámutatott, nem teljesen új dologról van szó, hiszen már most is léteznek olyan tantárgyak, amelyek esetében nem egy évfolyamra vannak meghatározva a követelmények, hanem nagyobb ciklusokra. „A priori jó dolog, mindenki a saját tempójában halad, s a kimeneteli követelményeket nem egy év alatt kell elérni. Ez különösen fontos olyan esetben, mint például a koronavírus-járvány, amelyre senki nem számított. Több tízezer gyerekről tudunk, akik nem vettek részt az oktatásban, önhibájukon kívül nem jártak iskolába, de a tananyagot nem teljesítették” – mondta Prékop. Úgy véli, sok múlik a tervezet végleges formáján, például azon, miként lesz a tankönyv hozzácsatolva. Kiemelte, minden változtatásnál figyelembe kell venni, hogyan képezték a tanárokat, ez különösen fontos a tantárgyak műveltségi területeken belüli összevonásánál. „Ki lesz a szakos?” – emlékeztet a leggyakrabban felmerülő kérdések egyikére. „Semmilyen reform nem valósítható meg felülről” – mondta, majd hozzátette, a módosításokat széles körű párbeszédnek kell megelőzni, hogy minden tanár tisztában legyen vele, milyen változás készül. Sok függ attól, mi lesz a dokumentumokban, de a legfontosabb az, hogy a pedagógustársadalom és a gyakorló pedagógusok mennyire lesznek beavatva a változtatásba. Emlékeztetett, a 2008-as év minden pedagógus rémálma volt, mert „az oktatási program megjött az iskolába, de senki nem tudta, mit tartalmaz”.