Keveslik az államnyelvet a községi honlapokon

A tárca az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentésben azt kifogásolja, hogy az önkormányzatok internetes oldalain sok olyan információ található, amelyeket a település vezetése csak magyar nyelven tesz közzé. „A vizsgált települések csaknem fele (47,5%) megszegte az információk közlésével az államnyelvtörvényt, mivel nem tették ezeket az információkat szlovák nyelven is elérhetővé” – áll a jelentésben. Főleg kulturális, egyházi és egyéb közösségi eseményeket érintő információkról volt szó, de olyanokról is, amelyek az önkormányzatok tevékenységéről vagy a fenntartásukban levő, önálló jogalanyisággal rendelkező intézményekről tájékoztatnak – állítja a minisztérium. Ez utóbbiakkal az önkormányzatok az információkhoz való szabad hozzáférést előíró jogszabályt is sértik – teszi hozzá a tárca.  Csak a legmagyarabb járásokra jutott idő Az önkormányzatok weboldalait tavaly decemberben vizsgálták, de csak a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járást vették nagyító alá, mint írják: a szűk időkeret és a korlátozott személyi lehetőségek miatt (a szűk időkeret kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ilyen jelentés csak kétévente készül). A jelentésnek ez a része tehát nem az országos (sem egy átfogó dél-szlovákiai) állapotot tükröz. A Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás ugyanis az ország két olyan járása, ahol a magyarok aránya a legnagyobb.  A többi járásban egyébként sok, magyarok által is lakott falu nem is rendelkezik magyar, csak szlovák nyelvű internetes oldallal, vagy ha van is ilyen, a kisebbségi nyelvű információt a minimálisra korlátozzák. Szintén tavaly ősszel készült a Pro Civis Polgári Társulás felmérése, amely kimutatta, hogy az alapinformációkon (hol található a község, ki a polgármestere, milyen stílusban épült temploma) kívül alig található magyar nyelvű tájékoztatás a dél-szlovákiai magyarlakta települések önkormányzatainak hivatalos weboldalain. A Pro Civis 2012 őszén mérte fel először az önkormányzatok virtuális tereinek kétnyelvűségét. A tavalyi kutatás eredményei alapján nem sokat javult a helyzet. Az 512 déli település – melyekre vonatkoznak a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései – közül 2012-ben 186-nak volt magyar nyelvű weboldala, egy év alatt ez a szám 208-ra nőtt. A weboldalak viszont az esetek többségében továbbra is kevés információt tartalmaznak magyarul. Még mindig sok az olyan kistelepülés is, amelynek nincs honlapja, vagy ha van, minimális információ található rajta. Ha tehát a kulturális minisztérium nem csak a két „legmagyarabb” járás önkormányzati honlapjait vizsgálta volna meg, nagy valószínűséggel jóval alacsonyabb százalékban talált volna olyan községi honlapokat, amelyeken az információk magyarul ott vannak, de államnyelven nem. A kétnyelvű tájékoztatás egyébként nem fakultatív jellegű, elmaradásával az önkormányzatok ugyanúgy több törvényt megsértenek, mint a minisztérium által idézett esetekben. Más dolog, hogy bírságolni ezért nem lehet az önkormányzatokat, csupán abban az esetben, ha életveszéllyel vagy más veszélyhelyzettel kapcsolatos információkat hallgatnak el államnyelven.  Támogatás feltétellel Az államnyelven történő következetes tájékoztatásra a kisebbségi kulturális támogatások rendszerén keresztül lehetne rákényszeríteni az önkormányzatokat, vélekedik a kulturális tárca. „A kisebbségi kulturális támogatások merítésének ellenőrzésénél figyelni kellene az államnyelv betartását” – áll a jelentés végén, az „Ajánlások” címszó alatt. A minisztérium szerint ildomos lenne ezen kívül képzéseket tartani a polgármestereknek és az önkormányzati hivatalok alkalmazottainak az államnyelv használatáról, illetve növelni az államnyelvtörvény betartását ellenőrző hivatalnokok számát.  A kormányhivatal ne adjon kulturális támogatást olyan pályázóknak, amelyek nem tájékoztatnak következetesen államnyelven, javasolják a kulturális szervezetek tevékenysége kapcsán. „A rendezvények közül néhány a kormányhivatal anyagi támogatásával valósult meg” – állítja a jelentés. A tárca „ellenőrei” politikai reklámokat is találtak szlovák szöveg nélkül, példákat nem említenek. Az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentést április elején utalták tárcaközi egyeztetésre, így heteken belül a kormány elé kerülhet.