Keveset költünk a kultúrára

VERES ISTVÁN

A dokumentum – amelyet tegnap fogadott el a kormány – a 2014–2020-as időszak céljait igyekszik felsorolni, de kitér a jelenlegi helyzetre is, szembeállítva azokat a negatívumokat és pozitívumokat, amelyek a kultúra hazai helyzetét jellemzik.

A tárca szerint a hazai kulturális életnek hat erős és tíz gyenge pontja van. A pozitívumok közt említik a gazdag és sokrétű kulturális örökséget, a kulturális intézmények széles hálózatát, az audiovizuális alapot, a kulturális támogatásokat valamint az „elszánt és lelkes embereket, akik biztosítják a gazdag kulturális életet a régiókban”. A gyengeségek közt szerepel az alulfinanszírozottság, a rendszerszerű kutatások hiánya, a kulturális intézmények nem hatékony irányítása.

A szomszédok bőkezőbbek

Szlovákia egyébként rekord keveset költ a kultúrára: 2006-ban például a GDP 0,47 százalékát, 2011-ben pedig 0,39%-át. Összehasonlításként: Magyarországon a GDP 0,57%-a megy kultúrára, Ausztriában 0,82%-a, Csehországban 0,74 %, Észtországban pedig 1,80%. A hazai kultúra központi koncepció nélkül fejlődik, szögezi le a jelentés.

„A szocializmusból fennmaradt intézmények és a modern kultúra elemeinek együttélése figyelhető meg” – olvasható az anyagban. Az egyetlen tudatos változásként a decentralizációt említik (sok intézmény került önkormányzati hatáskörbe), ami viszont a tárca szerint a legtöbb esetben azt idézte elő, hogy nincs elég pénzük az intézményeknek.

Szlovákiában alacsony a kereslet a kultúra iránt: a háztartások kiadásaiból 2012-ben átlag 1,23 százalék ment kultúrára, vagy az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra (színház, múzeum, mozi stb.). Ebbe viszont nem számolták bele a megvásárolt könyveket, az állatkert-látogatásokat viszont igen.

Egy kalap alatt a többség és a kisebbségek

A stratégia jobbára általános célokat fogalmaz meg. Például: „Elősegíteni, hogy kulturális örökségünk minél szélesebb körben elérhető legyen”, „Minél szélesebb körben megteremteni a kultúra támogatásának lehetőségeit a társadalomban” stb.

A kisebbségi kultúrákról egy helyen tesz említést a dokumentum. „Támogatni kell azokat a tevékenységeket, amelyek a szlovák nyelv használatának nemesítését szolgálják, valamint az etnikai és nemzeti kisebbségek nyelvét.” Megkérdeztük a szaktárcát, miért nem foglalkozik külön fejezet a kisebbségi kultúrák fejlesztési stratégiájával. „A jelentés a kultúrának, mint olyannak a helyzetével foglalkozik, Szlovákia egész területére vonatkozóan” – magyarázta Jozef Bednár, a minisztérium szóvivője, emlékeztetve, hogy a kisebbségi kultúrák támogatása továbbra is a kormányhivatal hatásköre.

A dokumentum elfogadása az állami költségvetést egyelőre egy centtel sem terheli. Konkrét költségeket a terv megvalósítását elősegítő akcióterv közli majd, amelyet a minisztérium később készít el.