Kevesebben járnak könyvtárba

Eléggé bizonytalan az egész országban. Ez részben az ország gazdasági helyzetét tükrözi, részben pedig a fenntartó intézmények gyors váltakozásának következménye. Április elsejétől a nagyszombati megyei önkormányzathoz tartozunk, s ez már a hatodik fenntartó intézmény a rendszerváltás óta. Mindez meglátszik a múlt évi tevékenységünkön is. A könyvtár azért van, hogy növelje könyvállományát, hogy lehetőséget adjon az embereknek az olvasásra, művelődésre. Ezt sajnos nem tudjuk teljesíteni. Tulajdonképpen csak a túlélésre kapunk pénzt – az alkalmazottak bérére és a működési költségekre, könyvet sajnos nem tudtunk vásárolni. Ráadásul mi olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy évi 200 ezer koronát bérleti díjára kell kifizetnünk. A városi hivatal nem támogatja könyvtárunkat arra hivatkozva, hogy a megyéhez tartozunk. De mivel látogatóink kilencven százaléka a város lakója, úgy gondolom az erkölcsi támogatás mellett anyagit is érdemelnénk, amit egyébként a megyénkben található többi könyvtár meg is kap.

Mindez milyen következményeket von maga után?

Mivel nem tudjuk új könyvekkel bővíteni kínálatunkat, tavaly olvasói táborunk nyolcszáz taggal, s így a kikölcsönzött könyvek száma is mintegy 35 ezerrel csökkent. S ami a legaggasztóbb, hogy a fiatal könyvkölcsönzők száma is megfogyatkozott. Ellentmondásos helyzet állt elő, mivel a magas könyvárak miatt egyre többen vennék igénybe szolgáltatásainkat, de képtelenek vagyunk igényeiknek megfelelni. Meggyőződésem szerint ha az új könyvek vásárlását támogatnák, az olvasói létszám és a kölcsönzés rövid időn belül a duplájára emelkedne, hiszen rengeteg új könyv kerül piacra, s az emberek keresik is ezeket.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a Csallóközi Könyvtár?

Elsősorban a környék és Dunaszerdahely művelődési és tanulmányi igényeit elégíti ki. Olyan könyvállomány kiépítésére törekednénk, amely kielégíti az olvasó közönség általános művelődési igényeit, és megfelelő szakirodalmat nyújt a kutatóknak is. Azonban a pénzhiány miatt csak a legkeresettebb kötetek beszerzésére futja, s le kellett mondanunk néhány folyóirat, illetve a szakkönyvek kellő mértékű vásárlásáról is. Ezen könyvek hiánya előbb-utóbb rossz hatással lesz a művelődés egész területére. Könyvtárunk a szlovákiai magyar nyelvű folyóiratok feldolgozásának szlovákiai központja. A Bibliografia Hungarica megbízható adatokat kínál arról a szellemi tevékenységről, amelyet napjainkban a szlovákiai magyarok végeznek, és az ő írásbeli műveikről.

Utóbbi időben elterjedtek a könyvtári lopások. Tapasztalnak ilyet Dunaszerdahelyen is?

Nálunk szabad polcos választás van, és sajnos az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk – főleg benti használatú könyveknél – azzal, hogy a könyvek lapjait kitépik, és elviszik. Néha egész kötetek is eltűnnek. Nem rendelkezünk megfelelő védőberendezéssel, és nincs ruhatárosunk sem, aki a távozókat ellenőrizné. Ez etikátlan, könyvtárlátogató emberhez méltatlan magatartás.

Hogyan változhat meg a helyzet?

Én abban bízom, bár a költségvetést még nem ismerjük, hogy idén könyvvásárlásra is kapunk pénzt. S ami különösen örvendetes, hogy feltehetően a kolléganők befejezik az állomány számítógépes rögzítését, s már ebben az évben áttérhetünk a számítógépes kölcsönzésre. Az olvasói regisztráció már most számítógépen történik. Ezen kívül az internetet is igénybe vehetik az érdeklődők.

A gondok ellenére hogyan próbálják bővíteni az ajánlatot?

A könyvvásárlással kapcsolatban két tendenciát figyelhetünk meg. Egyrészt folyamatosan csökken az erre fordítható pénz, másrészt hihetetlen mértékű áremelkedést tapasztalhatunk. 1990-ben például 334 ezer koronát költhettünk könyvvásárlásra, melyért akkor 7200 kötetet kaptunk, tavaly 50 ezer koronáért 804 új kötetet vettünk. Ezért új beszerzési módokat kell keresnünk, támogatókat szerezni, pályázni. Ami mindenképp biztató, hogy több helyről kaptunk ajándék könyveket, adományokat. Ki kell emelni itt Győry Attilát és a Családi Könyvklubot, mely a márciusi könyvtári hétre 10 ezer korona értékben ifjúsági könyvet ajándékozott könyvtárunknak. De említhetem a Coca Colát is, mely egy felolvasókörút kapcsán ugyanilyen értékben támogatott bennünket. Jól kiépített kapcsolataink vannak több magyarországi könyvtárral is, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral és a Győri Városi Könyvtárral. Együttműködünk a könyvállomány gyarapításában kölcsönös ajándékozással és nemzetközi kiadványcserével. Sor kerül rendszeres tapasztalatcserére, különböző szakmai tanácskozásokra, tanulmányutakra. A Pro Hungaris Alapítvány például 800 magyar könyvet adományozott. S az is nagyon jó dolog, hogy sok család, magánszemély hoz be könyvet. Mindez fontos, de semmiképpen nem elég. A könyvtárak UNESCO által meghirdetett alapítólevele is úgy szól, hogy a könyvtárakat az államnak kötelessége fenntartani. Ez az alkotmányban adott joga az embernek, hiszen a könyvtárak a művelődés szentélyei, segítségükkel alakul ki minden tudás.