Kevesebb a pénz, mint kellene

A parlament novemberi ülésén két, a közigazgatás és a közoktatás reformja szempontjából fontos törvényt is jóváhagyott, melyek további hatásköröket biztosítanak a helyi önkormányzatoknak. Az elfogadott jogszabályokkal és más időszerű kérdésekkel Szigeti László, oktatásügyi államtitkár foglalkozott, a két törvény adta lehetőségek részletese elemzését a délutáni órákban Bíró László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója folytatta. Az államtitkár szerint, legalább 20-25 milliárd koronával többre lenne szükség ahhoz, hogy az oktatásügy gondjait orvosolni tudják. „Az oktatásügy problémáinak megoldása azonban nem csak pénz mennyiségétől függ. A szlovák kormány elfogadta a közoktatás fejlesztésének koncepcióját, melyet megvalósítása jelenleg is folyik: lépésről-lépésre teljesítjük a Millennium Programban megfogalmazottakat, mivel az uniós és a szlovákiai rendszert kompatibilissé kell tenni. Szakemberképzésünknek is meg kell felelnie az uniós elvárásoknak. A felsőoktatásbeli jogharmonizáció hét foglalkozási kört, közte az egészségügyet és építészetet is érinti” – jegyezte meg egyebek mellett Szigeti László, aki utalt a nyelvi készségek fejlesztésének fontosságára. ĺgéretet tett arra vonatkozóan is, hogy a régióbeli iskolák kapnak pénzt idei adósságaik törlesztésére. Szerinte azonban minden igényt nem tudnak kielégíteni, a pénz összege nem éri el az igények szintjét. Kitért az iskolák jövőre életbe lépő támogatási rendszerére, a bérnormatívára és működtetési normatívára. A pénzt az intézmények fenntartói kapják majd, akik azonban nem kötelesek a teljes összeget az iskola céljaira fordítani. Azt sem titkolta, hogy a komáromi, érsekújvári és lévai régióban elkerülhetetlen lesz néhány iskola bezárása, ami azonban nem történhet meg a magyar iskolák kárára. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Érsekújvári Területi Választmánya nevében Geri Valéria köszöntötte a jelenlévőket. „Kié is az iskola? Olyan szakterület ez is, mint a labdarúgás, amelyhez mindenki ért és bele is szólhat?” – tette fel a költői, kissé ironikus kérdést. A köbölkúti Stampay János Alapiskola igazgatónője szerint az iskola mindazoké, akik szeretnék, hogy okos és művelt gyerekek hagyják el intézményt. A későbbiek során rendkívül érdekes beszámolót tartott az önkormányzati iskolafenntartással kapcsolatos tapasztalatokról, előnyökről, illetve hátrányokról. „A 2002. július 1-én életbe lépett hatásköri törvény felkészületlenül érte az önkormányzatokat. Külön veszélyt jelentett egy-egy iskolaépület állagának romlása, a fenntartói figyelem ingadozása, az önkormányzat részéről tanúsított érdektelenség, illetve a szakmai ügyekbe való beleszólás. A helyi társadalom értékítéletével is sok településen harcba kellett szállniuk a pedagógusoknak. Az iskola érdeke a jó kapcsolatok fenntartása volt, és örömünkre szolgált, hogy nőttek a pályázati lehetőségek is. A közösség életében azóta tevékenyebben vesz részt a pedagógus. Fokozottan oda kell figyelnie az iskolának a helyi hagyományokra és értékekre” – véli meg Geri Valéria. Bób János, szímői polgármester arról számolt be, hogy az utóbbi években településükön a magyar alapiskola fejlődik, ami annak is köszönhető, hogy hatékony, eredményes az iskola vezetésének és az önkormányzatnak az együttműködése.

Lendvay Tibor az SZMPSZ Lévai Területi Választmányának elnöke, Önkormányzat értelmezése az oktatásügyben címmel tartott előadást, melyben elsősorban az önkormányzatiság lényegére, az iskola autonóm mivoltára mutatott rá, véleménye szerint az önkormányzatiság a döntési és a választási szabadságban rejlik. A járási oktatásügyi fórumon továbbá szó esett a helyi és kistérségi problémákról, az önkormányzatoknak a közoktatást érintő feladatairól és az oktatási, nevelési intézmények fejlesztésének kérdéseiről. Ugyanakkor Fodor Attila az önkormányzati képviselők, Geri Valéria pedig az iskolavezetők helyi, körzeti és regionális oktatástervezést segítő, adatlapon szolgáltatott válaszait értékelte, elemezte, vitatta meg a jelenlévőkkel.