Kétnyelvűség délen

Egy éve és három hónapja – 2011 júniusában – jelentkezett először az a civil kezdeményezés, amely Dél-Szlovákia kétnyelvűsítését tűzte ki célul. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom névtelen aktivistái a magyar feliratok számonkérésével elindítottak egy hullámot, amelyből több helyi civil csoport is ihletet merített. Rámutattak: az önkormányzatok, a vállalkozók (és helyenként az állami szervek) olyan esetekben is mellőzik a magyar feliratokat, amelyekben a hazai jogszabályok lehetőséget adnának azok használatára.

 Lehetőség a politikusoknakMivel a civilek figyelemfelkeltő akciói a sajtóban és az interneten nagy visszhangot váltottak ki, az érdekképviseletek (például politikai pártok) elkezdték felvállalni a témát. A magyarlakta városok önkormányzatai sorra fogadták el a határozatokat, amelyek a kétnyelvű feliratok szaporítását célozták. Úgy tűnik tehát, hogy a szlovákiai civil szféra eredményesen aknázza ki a Híd és a Magyar Közösség Pártja versenyhelyzetét. A szóban forgó önkormányzatokban ugyanis a két párt képviselői vannak túlsúlyban. Az említett városok képviselői már korábban, akár évekkel ezelőtt is javasolhattak volna hasonlót, viszont a tavaly Somorján elindult gerillakampány (matricákkal ragasztották le a hiányzó magyar feliratok helyét) jó lehetőséget adott a Hídnak és az MKP-nak, hogy bizonyítsanak a kisebbségi érdekvédelem terén, véli Ravasz Ábel politológus.„Ezeket az önkormányzati határozatokat tekinthetjük a szlovákiai magyar politikában kialakult többpártrendszer pozitív hozadékának is” – mondta korábban kérdésünkre Ravasz. Hangsúlyozta, a civil nyomás mindig nagy hatással van a politikai döntésekre. „Azokat a kérdéseket, amelyekkel egyik vagy másik párt, illetve egyik párt sem szívesen foglalkozott korábban, a civil követelések hatására gyakran már csak a presztízse miatt is vállalja” – vélekedett az elemző. A valóság ezt a megállapítást később csak részben igazolta, helyenként ugyanis előfordult, hogy valamelyik párt képviselői nem szavazták meg a kétnyelvűséggel kapcsolatos javaslatokat. Ajánlások elvben és a gyakorlatSomorján, Dunaszerdahelyen és Komáromban tavaly nyáron fogadtak el határozatot a kétnyelvűségről. Hónapokkal később következett Nagymegyer, Nagykapos és Szepsi. Legutóbb – most hétfőn – a gútai önkormányzat szólította fel a helyi és a városba érkező vállalkozókat a kétnyelvű feliratok használatára. A kulturális bizottság javaslatára figyelmeztetik az érintetteket, hogy a tavaly, Rudolf Chmel (Híd) kezdeményezésére módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi a kétnyelvű tájékoztatást, magyarázta lapunknak Horváth Árpád (MKP) gútai polgármester. „Például ha a helyi vásárba valahonnan kereskedők érkeznek, próbálják magyarul is kiírni, amit államnyelven feltüntetnek, akkor is, ha nem beszélnek magyarul” – tette hozzá.Egy határozat megszavazása viszont nem jelenti automatikusan, hogy az adott település maga lesz a kétnyelvű paradicsom. Komáromban például – fél évvel az említett határozat megszavazása után – hiába sikerült a képviselőknek megszavazniuk, hogy a megye csak akkor kapja ismét bérbe a buszpályaudvart, ha magyar feliratokat is elhelyez, a városvezetés figyelmen kívül hagyta a javaslatot az új szerződés megkötésénél. Keszegh Béla (független), a javaslat előterjesztője nem érti a hozzáállást. „Véletlenül derült ki később, hogy egyszerűen kihagyták ezt a pontot. Komáromban ez így zajlik” – jegyezte meg a képviselő. Szerinte azért is sajnálatos az eset, mert Komáromban olyan határozatot fogadtak el a kétnyelvűségről, amely szankcionálja is azokat, akik elmulasztják magyarul is feltüntetni a feliratokat. „Az ajánlás magában semmit sem ér” – véli Keszegh. Ellentétes példa született nemrég Somorján, ahol a városvezetés közbenjárására gyakorlatilag kétnyelvű az egész új buszpályaudvar.Komárom belvárosában egyébként a boltok nyolcvan százalékában vannak kétnyelvű feliratok. A matricázásnak mindenképpen van hozadéka, állítja Boldoghy Olivér, a Fontos vagy! mozgalom aktivistája. „A legtöbb helyen pozitívan fogadták a javaslatunkat. Az ingyenes reklámújságokban is megnőtt a magyra hirdetések száma” – nyilatkozta kérdésünkre. Ezek a változások viszont inkább a kisvállalkozókat érintik. A bankok, a biztosítók és a franchise-típusú üzletláncok továbbra is csak szlovák feliratokat használnak. Lapunknak több helyen azt nyilatkozták, azért nem tudnak változtatni a helyzeten, mert a döntés nem az üzletvezetők, hanem a cégvezetés hatásköre. „Úgyis mindenki ért szlovákul, más problémákkal kellene foglalkozni, például a munkahelyteremtéssel” – hangzott az egyik helyi üzletvezető válasza.Nagykaposon a következő önkormányzati ülésen a vállalkozások, üzletek nyitva tartását szályozó városi rendeletet szeretnék módosítani a képviselők. Azt szeretnék elérni, hogy az újonnan nyitó boltok már kétnyelvű feliratot rakjanak ki, ha van erre törvény adta lehetőség. A helyi városi hivatal vezetője szerint egyelőre nem tapasztalható változás a városban, szerinte inkább közömbösek a vállalkozók. Külön fejezet: a vasúti feliratokA matricázás mellett a hiányzó településnév-táblák és a vasúti közlekedés kapcsán volt leginkább szó a magyar feliratokról. Az említett Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái több vasútállomáson is figyelemfelkeltő akciót szerveztek. Ekelen már-már abszurdba hajló történet kerekedett a dologból – amit az aktivisták egyik nap elhelyeztek, azt ismeretlenek többször eltüntették. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos júniusi hivatalba lépésekor azt mondta, csak idő kérdése, hogy jogilag megteremtsék a magyar vasúti feliratok feltételeit. Kézzelfogható eredményt egyelőre csak a RegioJet magán-vasúttársaságból sikerült kicsikarni: a Pozsony–Komárom vonalon néhány felújított peronon magyarul is kiírták a helyneveket. (vkm, leczo, vps)