Két év után van rektora a rendőrakadémiának

ÖSSZEFOGLALÓ

A Liberális Tanulmányok Pozsonyi Nemzetközi Egyeteme (BISLA) élére Samuel Abrahámot, a rózsahegyi Katolikus Egyetem (KU) élére Jozef Jarabot, a pozsonyi Rendőrakadémia (APZ) élére pedig Lucia Kurilovskát nevezte ki tegnap rektornak Kiska. Mielőtt az államfő átadta a kinevezési dekrétumokat, Peter Pellegrini oktatásügyi és Robert Kaliňák belügyminiszter jelenlétében élesen bírálta a felsőoktatási rendszert.

Az államfő szerint a szlovákiai egyetemek számos komoly problémával küzdenek. „A tanárok fizetése nem megfelelő, s bár az országban sok az egyetem, képtelenek helytállni a nemzetközi konkurenciában” – mondta Kiska. Főként a KU és az APZ új rektorait szólította fel arra, hogy próbáljanak javítani egyetemeik hírnevén.

Gašparovič nem akarta Kurilovskát

A rendőrakadémia két évig működött rektor nélkül, az előzőt, Ivan K.-t korrupciós ügy miatt váltották le. Kaliňák Kurilovská kinevezését csak Ivan Gašparovič távozása után küldte el az elnöki palotába.

Gašparovič azért nem volt hajlandó kinevezni Kurilovskát, mert zavarta, hogy korábban csak asszisztensként dolgozott. Valójában a korábbi államfőnek leginkább azzal volt gondja, hogy Kurilovská nyilvánosan bírálta őt, amiért három éve elutasította Jozef Čentéš főügyészi kinevezését. Gašparovič kifogásaival kapcsolatban tegnap Kaliňák azt mondta, hogy több akadály is gátolta a jelölését. „Néha egyszerűen érdemes várni egy kicsit, hogy az egésznek legyen valamilyen színvonala” – tette hozzá diplomatikusan Kaliňák.

Kurilovská néhány tantárgy oktatását kibővítené az akadémián, több órát akar bevezetni a fizikai felkészülésre és a lövészgyakorlatokra. „Megvan az elképzelésem, hogyan lehetne bővíteni a tanórák számát, főleg a gazdasági bűnözéssel és a külföldi egységekkel való együttműködéssel foglalkozó tantárgyakra gondolok” – mondta tegnap Kurilovská.

A Katolikus Egyetem korábbi rektorának, Tadeusz Zasepának a távozása sem volt zökkenőmentes. Idén májusban mondott le a rektori posztról, miután több ízben figyelmeztetett az egyetem furcsa gazdálkodására, pénzlenyúlásokra utalva. A szenátus ellenkezőleg őt vádolta azzal, hogy hazugságokat terjeszt, s többször tett javaslatot menesztésére, ám egyszer sem járt sikerrel.

Egy bírót elutasított

A járásbírók kinevezése már nem volt olyan zökkenőmentes az elnöki palotában. A nyolc bírójelöltből a héten Kiska csupán hetet nevezett ki; Judita Gabonaiová Hrenčuková személyét elutasította. Arról, hogy a kinevezési eljárást az ő esetében leállította, írásban tájékoztatta az Igazságszolgáltatási Tanács ideiglenes elnökét, Ján Vankót.

Az államfőnek nem tetszett, hogy miután Gabonaiová jelölését a Nagyrőcei Járásbíróság elutasította, a szomszédos Rozsnyói Járásbíróságon próbálkozott, amelyen anyja is bíróként dolgozik, s itt már sikeres volt. A meghallgatáson ráadásul csak a nehezen ellenőrizhető szóbeli vizsga után nyert, előtte a jelöltek között a harmadik volt. Kiska felszólította az Igazságszolgáltatási Tanácsot, amely a bírójelöltek nevét jóváhagyja, hogy foglaljon állást a felmerült kételyekkel kapcsolatban.

Vanko nem tudta, miképp fognak reagálni. „Először találkoztunk ilyen esettel” – nyilatkozta a héten. Gabonaiová jelölését a tanács még júniusban hagyta jóvá, amikor még Štefan Harabin állt a testület élén. A bírójelölttel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására nyár elején Tomáš Borec igazságügyi miniszter is felszólította a tanácsot, amely ezt a kérvényt figyelmen kívül hagyta. Gaboniová tegnap Kiska döntését nem akarta kommentálni.

2006-ban Ivan Gašparovič államfő is elutasította egy bírójelölt, Milan Antal ügyvéd kinevezését, miután kiderült, hogy személyét több rablótámadással is összefüggésbe hozták; konkrétan az adott per koronatanúja állította, hogy tippeket adott a tetteseknek, hogyan hajtsák végre a támadást. Antal a vádakat elutasította, nem vádolták meg, Gašparovič pedig 2013-ban végül kinevezte bírónak. (dem, SITA)