Kérdőjelek a főbíróválasztás körül

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság elnökét már biztosan Andrej Kiska új köztársasági elnök fogja kinevezni. Miután a hétfői főbíróválasztás sikertelen volt, új voksolást kell kiírni, legkésőbb 120 nappal az első választást követően. A választást 45 nappal a kitűzött időpont előtt kell kihirdetni.

Habár Štefan Harabin nem adta fel – mivel a legtöbb voksot kapta, győztesnek érzi magát, de a következő választáson nem indulhat. Még ha ez eredménytelen lenne, akkor is kicsi az esélye arra, hogy újból beülhet az LB elnöki székébe, mivel Andrej Kiska, az új köztársasági elnök, aki június 15-én foglalja el hivatalát, már jelezte, hogy mindent megtesz azért, hogy Harabint ne kelljen kineveznie. Habár arra még Szlovákia történelmében nem volt példa, hogy egy megválasztott főbírót az elnök ne nevezzen ki, Ivan Gašparovič precedenst teremtett, hogy nem kell minden javaslatot elfogadnia az elnöknek. Így utasította vissza Jozef Čentéš főügyésszé való kinevezését, akit a parlament választott meg erre a posztra.

Kérdés az is, hogy hogyan változik az alkotmánynak az Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozó szakasza, amelyet jelenleg tárgyal a parlament. A Smer és a KDH által jegyzett javaslat első változata jelentősen átalakította volna a tanács szerkezetét, a köztársasági elnök például nem jelölhetett volna tagokat a tanácsba, de ezt a kitételt a KDH már nem támogatja. Kérdés az is, hogy a tanács a jelenlegi felállásban kitölti-e megbízatási időszakát.

A tanács összetétele megváltozhat akkor is, ha marad a köztársasági elnök jelölési joga. Andrej Kiska ugyanis visszahívhatja az Ivan Gašparovič által jelölt tagokat, és újat küldhet a helyükre. Ilyen esetre már volt példa: a Radičová kormány 2011-ben leváltotta az első Fico-kormány által nevezett tagokat, a második Fico kormány pedig 2012-ben a jobboldali kabinet által nevezetteket.

Az alkotmány szinte biztos, hogy változni fog. Robert Fico miniszterelnök tegnap megerősítette, hogy ragaszkodnak a teljes bírói kar átvilágításához. Azt is kijelentette, hogy külön akarják választani a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztját.

Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség elnöke úgy véli, hogy az egész átalakítás célja, hogy a Smer minél nagyobb befolyásra tegyen szert az igazságszolgáltatásban. Ebbe a tervbe, úgy látszik, Harabin már nem illik bele, erre utal Fico köztársaságielnök-jelöltként tett kijelentése is, miszerint nem javasolja Harabinnak, hogy induljon. Megerősíti ezt a bizalomvesztést a hétfői voksolás is, amikor Harabin mindkét körben csak 3 szavazatot szerzett meg a parlament, a kormány és az államfő által jelölt 9 tag szavazatai közül. (lpj)