Jól mutat a törvény, de nem segíti a korrupcióellenes harcot

Jogszabály van, de csaknem hatástalan, és szinte senki nem tud a létezéséről. A korrupt politikusok nyugodtak lehetnek.

Pozsony. Másfél évvel ezelőtt lépett hatályba az a korrupcióellenes intézkedéscsomagot tartalmazó törvény, melynek értelmében akár 20 250 eurós jutalmat és jogi védelmet kaphat az országban az, aki veszi a bátorságot, és korrupciógyanús ügyekről tájékoztatja a hatóságot. Szakértők szerint a jogszabály csak papíron működik jól, reális védelmet már nem biztosít.

A vonatkozó jogszabály szerint azok a személyek, akik tudomást szereznek valamilyen korrupciós esetről vagy más törvényszegésről, a minimálbér 50-szeresét is megkaphatják jutalomként. A minimálbér januártól 405 euró, ennek 50-szerese 20 250 ezer euró. A normaszöveg alapján a bejelentés nem gyors kereseti lehetőség. A jutalom ugyanis nem jár automatikusan, megítéléséről és nagyságáról az igazságügyi minisztérium illetékes hivatalnokai döntenek, miután a feljelentett személyről a bíróság kimondja, hogy törvényt sértett. A bejelentőknek jogi védelem is jár, elsősorban akkor, ha egy vállalat alkalmazottja tudomást szerez a cég törvényellenes lépéseiről, és feljelentést tesz. A törvény meggátolja, hogy a munkáltató bosszút álljon az alkalmazotton, és szerződést bontson vele.

A bejelentés fontos

A Transparency International Slovensko (TIS) állítása szerint 2015 januárjától 2016. május végéig csupán 11 embert soroltak a védett bejelentő intézményébe. „Van egy törvény, amely jól mutat, ám sajnos csak papíron, a gyakorlatban nem igazán működik. Ezzel a normával is az a helyzet, mint más szlovákiai korrupcióellenes intézkedésekkel, az emberek többsége nem is sejti, hogy egyáltalán létezik” – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója.

A TIS és a Fair-play Szövetség is többször figyelmeztetett a múltban, hogy az országban még van mit tenni a korrupcióellenes harc terén, hiszen az elmúlt évtizedekben egyetlen befolyásos politikust vagy vállalkozót sem ítéltek el korrupcióért, az ügyek jelentős részét ki sem vizsgálták. „Az embereket semmi nem motiválja. Vannak törvényeink, de ez csak az első lépés. Amíg nem lesz működőképes a pénzügyőrség, az ügyészség, nem lesz nyilvánvaló, hogy a jogszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak, addig a whistleblowing, tehát a korrupciós tevékenység bejelentése sem lesz hatékony az országban” – állítja Šípoš.

Több országban sikerült igazolni, hogy a legnagyobb korrupciós esetek leleplezése mögött épp whistleblowerek állnak, ám csak olyan országokban, amelyekben kellő védelmet kapnak. A TIS szerint legalább az jó hír, hogy az elmúlt években jelentősen javult az emberek véleménye a korrupciót jelentőkről.

A Focus ügynökség felmérése szerint a whistleblowerekről az emberek 72 százaléka pozitívan vélekedik, s 37 százalékra nőtt azoknak a száma is, akik hajlandóak lennének bejelenteni a korrupciós tevékenységet – ez kétszer több annál, amit a tavalyi felmérésben mértek. Barbora Tholtová, a TIS munkatársa szerint most már csak azt kell megvárni, hogy egyszeri emelkedésről van-e szó, vagy hosszú távú folyamatról. Valószínűnek tartja, hogy a közvélekedés változása annak tudható be, hogy a médiában is egyre nagyobb teret kapnak a politikusok megoldatlan vagy feledésbe merült ügyei.

Nem ismerjük a jogainkat

Az idén májusban végzett közvélemény-kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezettek csupán negyede (26%) tudott a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvényről. Az emberek 80 százaléka nem is sejtette, hogy ha egy korrupciós eset jelentése miatt valaki elveszíti állását, az segítséget kérhet a munkafelügyelettől, amely rákényszerítheti a munkáltatót az illető ismételt alkalmazására.

Pavel Nechala jogász szerint az állam több hibát is elkövetett a korrupcióellenes törvények kidolgozása során. Az egyik, hogy a törvényhozók nem akartak beleegyezni egy olyan széles körű jogszabály kidolgozásába, amely minden korrupciót bejelentő személynek védelmet biztosítana. Például hogy egy olyan ember is, mint Filip Rybanič, akinek köszönhetően fény derült a belügyminiszter számláján levő gyanús átutalásokra, védelmet kapjon az ügy tisztázásáig, s ne úgy tekintsenek rá automatikusan, mint egy bűnözőre.

„A másik sajnálatos mulasztás, hogy az állam semmilyen információs kampányt nem folytatott, így nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek alig ismerik jogaikat, a korrupcióellenes törvényeket” – állítja Nechala.