Jobboldali fölényt mutat az összeurópai felmérés

ÚJ SZÓ-HÍR

Brüsszel. A jobboldali Európai Néppárt szerzi a legtöbb képviselői helyet az Európai Parlamentben – derül ki az EP és a TNS ügynökség közös összeurópai közvélemény-kutatásából. A felmérés valójában a tagországok különböző, aktuális méréseinek eredményéből készített összesítés.

A felmérés szerint az EPP 217 mandátumot szerezne (a képviselői helyek 28,9%-át), a baloldali S&D pedig 199-et (26,5%). A harmadik legnagyobb csoportot a független képviselők alkotnák: 66 mandátumot olyan jelölt szerezne, akinek pártja egyik nagy európai pártcsaládhoz sem tartozik.

A liberálisok – melyek hagyományosan a harmadik erőt képviselik az EP-ben – 61 képviselői helyet szereznének (8,1%). Az Európai Parlamentben általában a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok akarata szokott érvényesülni. A testületben hagyományos jellegű koalíció nincs, a három „unionista” párt a legtöbb fontos kérdésben konszenzus alapján dönt.

A Zöldek 50 helyet szerezhetnek (6,7%), a radikális baloldali pártokat tömörítő GUE/NGL csoport pedig 46-ot (6,1%). Szlovákiában utóbbi két csoportosulásnak nincs tagja. Az eurorealista jobboldali pártokat tömörítő konzervatív ECR-nek 42 képviselői helye lehet az új testületben, a nacionalista pártok alkotta EFD-nek pedig 33 (4,4%).

A kutatás szerint az utóbbi három hónapban csak kisebb elmozdulások voltak a pártpreferenciákban: a szélsőjobboldali erők enyhén erősödtek, független képviselő is több lehet a vártnál, a baloldali pártok támogatottsága pedig visszaesett.

A választópolgárok az Európai Parlament összetétele mellett közvetlenül arról is döntenek, ki fogja vezetni az Európai Bizottságot (az unió kormányának felel meg). Ha győz a néppárt, José Manuel Barrosót a volt luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker váltja, ha a baloldal szerez több mandátumot, a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke lesz az új EB-elnök. Feltéve, ha az uniós miniszterelnökök tartják magukat korábbi ígéretükhöz. A tagállamok vezetői jövő héten kedden beszélik meg a választások eredményeit, a bizottság elnökéről, illetve az esélyes jelöltről még nem döntenek. „Jövő kedden még túl korai lesz nevekről dönteni” – írja meghívólevelében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében most először nem a tagállamok vezetői választják meg az Európai Bizottság következő elnökét, hanem az Európai Parlament. Az állam- és kormányfők feladatául a jelölést szabja a szerződés, és a kiválasztáskor az EP-választás eredményét is figyelembe kell venniük. Igaz, a választások előtt azt ígérték, hogy annak a képviselőcsoportnak a jelöltje lehet az elnök, aki a legtöbb képviselői helyet szerzi. (MSz)