Jobbik: remélik, hogy nem szakad tovább

Nem lesz tömeges távozás a Jobbikból, a párt belső életét felforgató eseményeket pedig „a Fideszből táplálják” – erről beszélt munkatársunknak a választások után komoly válságba süllyedt Jobbik egyik vezető politikusa.

Bár hivatalosan természetesen minden ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje az ország kormányzására készült az április 8-i választásokon – Szél Bernadett a leendő „Szél-kormányt” emlegette minden interjúban, Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd–DK jelöltje arról beszélt, április 9-én reggel kerékpárral megy majd be leendő munkahelyére, a Parlament miniszterelnöki irodájába, Vona Gábor is azt ecsetelte, mik lesznek az első intézkedései Orbán Viktor leváltása után –, valójában mindenki a Jobbiktól várta azt, hogy legalább olyan eredményt ér majd el, amivel négy év múlva, 2022-ben a Fidesz egyértelmű kihívójaként léphet fel. A kormánypárt kétharmada aztán romba döntötte Vona Gábor álmait az „ellenzék vezető politikusa” szerepről. Vona ígéretéhez híven a pártelnökségről és képviselői mandátumáról is lemondott (egyes hírek szerint „politikai elemzőként” folytathatja tovább), a Jobbik pedig – a többi ellenzéki párthoz hasonlóan – politikai válságba süllyedt.

Szunnyadó ellentétek

A vártnál rosszabb eredmény – hiába szavaztak 1,3 millióan a pártra, ami nem csak több szám szerint, mint a 2014-es eredmény, hiába vált Budapesten kívül gyakorlatilag az egész országban a Jobbik az ellenzék vezető erejévé a szocialistákkal szemben – ismét rég nem látott mértékben hozta a felszínre a Jobbikban szunnyadó ellentéteket az évek óta szisztematikusan a mérsékelt jobboldalra törekvő pártvezetés és az őket támogató szárny, valamint a háttérbe szorított és eddig csendben váró radikálisok között. Utóbbi tábornak régóta nem tetszik, hogy a Jobbik gesztusokat tett a magyar zsidóságnak, a cigányozásért már megrovás jár és az Európai Unió sem mumus többé. A Jobbik a kampányban egyedül a bevándorlást illetően igyekezett a Fidesznél is keményvonalasabbnak mutatni magát.

Szkinhedből néppárti

A sebeit nyalogató Jobbik május 12-én tartotta tisztújító kongresszusát, a Vona Gábor által támogatott – a mérsékelt vonalat továbbvinni kívánó – Sneider Tamás kihívója Toroczkai László volt. A kongresszus végül Sneidert 298 szavazattal választotta meg, Toroczkai 256 voksa ellenében, ami önmagában is jelezte a párt mély megosztottságát. Bár Sneider Tamás korábban komoly szkinhed múlttal bírt Egerben – emiatt büntetőeljárás is folyt ellene – évek óta következetes támogatója volt Vona Gábornak. Toroczkai László a szerb határhoz közeli Ásotthalom polgármestereként az elmúlt években a migránsokra „vadászó” saját „minikommandójával” került be a hírekbe jobbára. Ő utólag azt mondta, nem voltak egyenlőek a feltételek az elnökválasztáson, és emiatt lépett vissza az alelnökjelöltségtől Dúró Dóra is, aki a pártból már korábban távozott – szintén a radikális szárny ismert képviselője – Novák Előd felesége. Az alelnök végül az a Gyöngyösi Márton lett, aki a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló multicégénél, a KPMG-nél épített karriert korábban – ez enyhén szólva sem tipikus háttér a Jobbikban.

Szaporodó kizárások

Bár Janiczák Dávid szóvivő a kongresszus után közvetlenül még arról beszélt, „nincs szakadás, jó a hangulat” a pártban, egy héttel később Toroczkai László bejelentette: saját platformot hoz létre a párton belül, elsősorban vidéki képviselők részvételével. A Jobbik parlamenti frakciójából egyedül Dúró Dóra csatlakozott a platformhoz – őt rövid úton ki is zárták előbb a frakcióból, majd a pártból is. Toroczkai lépése a felszínre hozta a már jelzett ellentéteket, bár ő sem kerülte el a sorsát, szintén kizárták. A pártvezetés döntése után több ismert jobbikos jelezte elfordulását a párttól. Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere – ezt a települést öntötte el a vörösiszap 2010-ben, 10 ember halálát okozva – azt írta közösségi oldalán, a tisztújítás után „betelt nála a pohár”. Pongrátz Gergely 1956-os hős testvére, Pongrátz András pedig közleményben szólította fel a Jobbik vezetőit, hogy a jövőben ne hivatkozzanak édesapjára. „Szegény Gergely bátyám forog a sírjában a vonásodás és Sneider Tamásék viselkedése miatt. A baloldallal együttműködő párt többé ne használja pártcélokra a lyukas zászlót, a Jobbiknak új szimbólumokat kell keresnie! Az ’56-osok zászlóját Toroczkai Lászlónak fogom átadni június 23-án Ásotthalmon, ahol várhatóan új politikai, nemzeti erő születik” – idézte a Népszava Pongrátz András közleményét.

Túlzás a szakadás

Bár előfordult, hogy egy-egy komplett vidéki alapszervezet is megszűnt, a párt egyik vezető politikusa arról beszélt az Új Szónak, hogy erős túlzás lenne szakadásról vagy kilépési hullámról beszélni. „Egy parlamenti képviselővel vagyunk kevesebben, és nagyjából bő tízen léptek ki országosan a pártból, ezt egy ilyen választási eredményt követően akár még természetesnek is tarthatnám” – mondta a honatya. Szerinte „az eseményeket egyértelműen a Fideszből táplálják”, ennek bizonyítékaként azt említette, hogy a kormányzati média nagy teret szentel a Jobbikban történteknek, és előszeretettel számolnak be a kilépettek nyilatkozatairól. (A kormányszócső Ripost hétfőn például „Kinyírta magát a Jobbik” címlappal jelent meg.) A Jobbik mai vezetése ugyanakkor minden nyilatkozatában azt hangoztatja, hogy kitartanak a mérséklődés mellett, ami hosszabb távon a siker záloga lehet a Jobbik számára. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Vona Gábor minden bizonnyal előbb-utóbb vissza akar térni a párt élére.