Szijjártó: Szlovákia nem szólhat bele a konkrét támogatásokba

A két miniszter közös sajtótájékoztatóján Korčok visszautalt arra, hogy tavaly októberben tartottak egy hasonló kétoldalú találkozót. Akkor a szlovák miniszter egy ún. non-papert, a problémás ügyek listáját adta át Szijjártónak.

A támogatások

Korčok a mostani budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a dokumentumban szereplő egyik témáról, a Magyarországról Szlovákiába adott gazdasági támogatások kérdéséről is tárgyaltak. Egy javaslatot adott át a magyar kollégájának, amelyben azt kéri, a dotációk a szlovák fél jóváhagyásával valósuljanak meg. „Azt várjuk, hogy a magyar fél megmondja nekünk, melyik projekteket, melyik szektorokat akarják támogatni. Aztán jóváhagyjuk, és indulhat a dolog” – magyarázta. Hozzátette, nagyon sok találgatás, pletyka volt az eddigi támogatások körül, ezért azt szeretné, ha a kérdéseket felvető elemeket eltávolítanák a rendszerből. „Ha nem tudjuk, hogyan írják ki a pályázati felhívásokat, nem tudjuk, kik a potenciális kedvezményezettek, akkor ebből bizonytalanságok születnek” – mondta. Egyben fontos elemnek nevezte, hogy a támogatások transzparensek legyenek. Korčok korábban is nyilatkozott arról, a támogatások rendszerébe, de akár a konkrét dotációk megítélésébe is beleszólást szeretne kapni a szlovák fél. Szijjártó ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón a kérdésünkre azt válaszolta, arról nem volt szó, hogy a konkrét támogatások megítélésébe beleszólhatna a szlovák állam. „Arról volt szó, hogy a kereteket és a programokat egyeztetjük” – tette hozzá. A sajtótájékoztatón kiderült, egyelőre nem írtak ki újabb gazdaságfejlesztési pályázatokat.

A kérdéses jegyzékben szerepelt, hogy a magyar állam által a szlovákiai magyar diákoknak adott oktatási-nevelési támogatás nem az erre vonatkozó 2004-es nemzetközi megállapodás szerint valósul meg. Már tavaly szóba került, a szlovák fél problémásnak látja, hogy a pénz nem intézményekhez, hanem közvetlenül a gyerekek szüleihez jut. Korčok hangsúlyozta, egyetértenek ezzel a támogatással, a témáról tárgyalt már a szlovák-magyar vegyesbizottság. Abban állapodtak meg, a magyar fél egy olyan javasaltot dolgoz ki, amely a szlovák oldalnak is elfogadható. Míg a fenti pontok továbbra is nyitottak, a két államnak sikerült egy olyan történészbizottságot összehívnia, amely az érzékeny történelmi események kérdésével foglalkozik. A testület életre hívása ugyancsak szerepelt a tavaly októberben megfogalmazott pontok között.

Titokban vásárolt műemlékek

A szlovák miniszter a kétoldalú tárgyaláson, majd a Szijjártóval közös sajtótájékoztatón is felhozta, hogy a magyar állam több szlovákiai műemlékingatlant vásárolt meg. Szijjártó erről a kérdésünkre elmondta, a magyar állami forrásokkal gazdálkodó Manevi SK kereskedelmi alapon, befektetési megfontolásokból szerezte meg az épületeket. Hangsúlyozta, a szlovák államnak elővásárlási joga volt az ingatlanokra, amiről azonban lemondott. Egyben felesleges ellentét-szításnak nevezte, hogy ezt a sajtó firtatja. Korčok erre úgy reagált, a szlovák kulturális minisztérium valóban nem vásárolta meg a kérdéses épületeket. „Ezzel együtt is azt szeretnénk, ha magyar fél úgy járna el, hogy ezekből a dolgokból ne legyen érzékeny ügy” – tette hozzá azzal, a sajtóban megjelentek alapján láthatóan érzékeny kérdésről van szó. Korčok a szlovákiai újságíróknak külön is adott egy nyilatkozatot, amiben arról beszélt, számára is új információ volt, hogy a Manevi SK által megvásárolt ingatlanokat üzleti célokra használnák fel. „Azt mondta, üzleti szempontból érdekes épületekbe akarnak befektetni” – idézte a szlovák külügyminiszter Szijjártót azzal, a magyar kollégája nem pontosította, mi lenne ez az üzleti cél. „Nincs azzal bajom, ha valaki legálisan profitot akar termelni, ugyanakkor az is igaz, ha én ezt a témát tavaly októberben nem nyitom meg, akkor ez továbbra is titokban maradt volna” – mondta. Korčok arról is beszélt, a magyar fél is elismerte, az egyik kassai épület esetében a vonatkozó nemzetközi szabályokat nem betartva hajtották végre az adásvételt.

Az értékes épületek

Az Aktuality.sk portál és a kassai Korzár napilap közösen összesítette, az utóbbi néhány évben mely szlovákiai műemléképületeket vásárolta meg a magyar kormány közvetlenül, vagy a Manevi SK magyar állami forrásokkal gazdálkodó vállalaton keresztül. A listára több olyan ingatlan is felkerült, amelyek eladásáról lapunk részletesen beszámolt. A két szlovák médium azonban ezen kívül azt is feltárta, a magyar állam, közvetve ugyan, de megszerzett több értékes szepességi ingatlant is. Olyan műemléképületekről van szó, amelyek rossz állapotban vannak és a szlovák kulturális minisztérium beleegyezett az eladásukba.

A Manevi SK tulajdonába került egy értékes lőcsei polgárház, amely a város UNESCO-védelem alatt álló központjában található, és amelyet a helyiek Krupek-ház néven ismernek. A 16. századból származó épület a vársomag egyik legjelentősebb építészeti alkotása. A Korzár információi szerint a magyar állami forrásokkal gazdálkodó vállalat egy olasz tulajdonostól vásárolta azt meg.

A magyar állam pénzéből egy másik szepességi településen, a Poprádtól 12 km-re délkeletre lévő Betlenfalván (Betlanovce) is értékes ingatlanokat szerzett meg a vállalat. A Manevi SK tavaly év végén vásárolta meg az ottani Thurzó-kastélyt, a barokk kúriát és a hozzá tartozó parkot. A  kastély a hazai reneszánsz építészet egy kiemelkedő alkotása. A Korzár beszámolója szerint ezek az épületek is nagyon leromlott állapotban vannak.

A Manevi SK a közelmúltban Késmárkon is vásárolt egy értékes műemléképületet. A magyarországi hátterű cég által megszerzett történelmi ház a Fő téren, a védett városközpontban, a gótikus városháza szomszédságában áll. Arról az épületről van szó, amelyen jelenleg a már nem létező Hankin Mode divatház cégtáblája van és már évek óta üresen áll.

Ahogy arról lapunk beszámolt, a Manevi SK vásárolta meg a komáromi „poliklinikát”, a nagykövesdi várromot és kastélyt, de az ipolysági premontrei kolostort is. Ezen kívül még a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) Kassán, Pozsonyban, de Trencséntyeplicen is további ingatlanokat talált a cég tulajdonában. A Korzárnak sikerült felvennie a kapcsolatot a Dunaszerdahelyen bejegyzett Manevi SK ügyvezető igazgatójával, Rigó Tiborral, aki azt állítja, nem tud arról, hogy az általa vezetett vállalat mögött a magyar kormány állna. Mindezt annak ellenére sem, hogy ezt a ICJK már hónapokkal ezelőtt feltárta. Rigó azt sem akarta kommentálni, hogy az általa vezetett cég magyarországi állami pénzzel gazdálkodik.