Igazán nagy botrány csak egy volt 2014-ben

VERES ISTVÁN

Egy minisztert, egy házelnököt és egy parlamenti alelnököt is be kellett áldoznia a kormányzó Smernek 2014 legnagyobb politikai botránya miatt. A pöstyéni kórház CT-berendezésével kapcsolatos közbeszerzést nem túlzás az év politikai botrányának nevezni. Ezzel egyetért Grigorij Mesežnikov politológus is, aki szerint 2014-ben egyértelműen kevesebb skandalum volt, mint 2013-ban. „Ha a magas pozíciókban történt, korrupciógyanús visszaéléseket nézzük, akkor egyértelműen a CT-ügyet kell említeni” – véli Mesežnikov.

Pitiáner játszmák

Ján Baránek szerint szintén botrányokban szegény év van mögöttünk. „A CT-ügy volt a leghangosabb, de nem hinném, hogy a legnagyobb botrány. Olyan horderejű botrány, mint egykor a szénd-dioxid-kvóták ügye, idén nem is volt” – véli a Polis közvélemény-kutató ügynökség elemzője. A CT-ügy hozta ugyanakkor a legnagyobb változásokat: lemondott Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter, Renáta Zmajkovičová, a parlament alelnöke, majd később Pavol Paška házelnök is.

Az ellenzéki pártoknál az év során két olyan ügy akadt, amely botrányszagúnak nevezhető, ráadásul még le sem zárultak: a Matovič–Procházka játszmáról és az SDKÚ leépüléséről van szó. Az első nem sokkal az után indult, hogy Radoslav Procházká új pártja, a Sieť szárnyalni kezdett a felmérésekben (a 20%-os határhoz közelített). Igor Matovič, az OĽaNO elnöke azzal állt elő, hogy Procházka számla nélkül akart hirdetéseket rendelni a birtokában levő regionális lapoknál.

Procházka először tagadta a vádakat, majd Matovič előállt egy hangfelvétellel – az ügyészség azóta is vizsgálódik. A politológusok szerint ez közel sem nevezhető akkora, sem olyan típusú botránynak, mint a CT-ügy, viszont képet ad a választóknak Procházkáról és Matovičról. „Egyikük törvényellenes tettet fontolgatott, másikuk pedig felfedte a saját munkamódszerét, minek következtében már nem tekinthetik megbízható partnernek” – jegyezte meg az ügy kapcsán Baránek. Az SDKÚ esetében szerinte inkább a pártelnök botrányos viselkedéséről, mintsem szűk értelemben vett botrányról beszélhetünk. Pavol Frešo ugyanis továbbra is ragaszkodik a pártelnöki poszthoz, annak ellenére, hogy a kongresszusi küldöttek több mint fele a távozására szavazott, parlamenti képviselőik közül pedig majdnem mindenki elhagyta a pártot.

Hedvig-vád, Rusnák-ügy

Magyar vonatkozású botrány, hogy áprilisban a főügyészség hét év után emelt vádat hamis tanúzásért a 2006-ban megvert Malina Hedvig ellen. Júniusban pedig Dárius Rusnák szlovák hokilegenda, az elnöki hivatal osztályvezetője Pozsony belvárosában két magyar nőt inzultált egy bárban, amiért magyarul beszéltek.

2014 melléfogásai között említhetjük Szlovákia külpolitikai álláspontját az orosz–ukrán helyzet és a Moszkva elleni gazdasági szankciók kérdésében, melyekről a nemzetközi csúcstalálkozókon teljesen mást mondott Andrej Kiska államfő és Robert Fico kormányfő. Vagy azt, amikor májusban Pavol Paška kitiltotta a parlament egyes részeiből az újságírókat – utódja, Peter Pellegrini néhány hete (részben) feloldotta ezt a korlátozást. Nagy melléfogás volt Paška november 5-iki sajtótájékoztatója, amelyen az 1989. novemberi eseményeket próbálta méltatni, az újságírók kérdései következtében viszont őrjöngeni kezdett.

A botránynak csak túlzással nevezhető, inkább megmosolyogtató ügyek közt említhetjük, hogy márciusban a szlovák államfő- és a magyarországi parlamenti választás előtt Robert Fico és Orbán Viktor kormányfők átadtak egy határon átnyúló gázvezetéket, amely még nem volt kész – a mai napig nem üzemel. Vagy hogy Martin Glváč védelmi miniszternek nem volt szerencséje a kormánygépekkel: az egyik júniusban fordult vissza vele 20 perc után, egy másik szeptemberben fel sem szállt a meghibásodás miatt. Ezeken kívül volt idén egy sor olyan ügy is, amelyet kezdetben botrányként emlegettek, de mostanra már alig emlékszünk rájuk. „Szlovákiában az emberek könnyen felejtenek” – tette hozzá Grigorij Mesežnikov.