Idő előtt és önként távozik a Szentatya

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Nem példa nélküli egy pápa lemondása, de az elmúlt időszakban a pápák általában halálukig hivatalukban maradtak. A 85 éves német Joseph Aloisius Ratzingert 2005-ben választotta a konklávé pápává, miután az elődje, II. János Pál meghalt. Ratzinger 78 évesen lépett a trónra, ezzel ő lett minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája.

Ratzinger a bíborosi testület dékánja és a római katolikus egyház nézeteit meghatározó hittani kongregáció vezetője volt II. János Pál idején.

Egyesek a Vatikán fő gondolkodójának nevezték. Ratzinger 1991-ben agyvérzést kapott, de azóta vatikáni megfigyelők szerint jó egészségnek örvendett.

Bajor pápa

XVI. Benedek Bajorországban született, majd a náci Németországban nőtt fel. A hitleri propagandában felnőtt, teológiát és filozófiát tanult fiúnak 1941-ben, 14 éves korában a németországi törvények szerint a Hitlerjugend soraiba kellett állnia. Azonban dezertált, és a hadifogságból papi szemináriumra ment.

Felszentelése után meredeken ívelt a pályája felfelé. Teológiaprofesszor lett, több egyetemen is oktatott. A 60-as években ülésező II. vatikáni zsinat egyik vezető teológusa volt, 1977-ben müncheni érsekké nevezték ki. II. János Pál 1981-ben hívta Rómába.

II. János Pál pápa betegségének súlyosbodásakor, 2000-ben már azt beszélték, ő lehetne, aki akár a visszavonuló beteg pápa helyére állna. Már megválasztása előtt is nagy befolyása volt az egyházban. Elődje temetési szertartását is ő celebrálta – igaz, akkor sokan magas kora miatt nem tartották valószínűnek trónra emelését. Személyében 480 év után először választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére.

Konzervatív pápa

XVI. Benedek már a pápaválasztási konklávé kezdetén tartott szertartáson is határozottan kiállt konzervatív nézetei mellett. Viszonylag gyors megválasztása jelezte, a bíborosok többsége egyetértett jelölésével és nézeteivel.

„Az igaz hitet, de még az egyház hitvallását is gyakran bélyegzik fundamentalizmusnak manapság. Úgy állítják be, mintha a relativizmus, a doktrínák figyelmen kívül hagyása volna napjaink egyetlen lehetséges világnézete. A relativizmus diktatúrája semmit sem ismer el, és csak az emberek egoizmusához és vágyaihoz méri a világot” – mondta ekkor. Hozzátette, hogy az egyház hajóját a marxizmustól a liberalizmusig számos szélsőséges irányzat hullámai dobálják, egyben visszautasította a kollektivista és a radikálisan individualista, az ateista és a miszticista befolyást. „Az érett hit nem követi a divat és az újdonságok hullámait” – fogalmazott.

Ellenfelei határozottságáért gyakran inkvizítornak, páncélkardinálisnak vagy az Úr rottweilerének nevezték. Hívei szerint viszont a pápa kiállt az alapvető keresztény értékek mellett s nem engedte, hogy a változó világ ideológiái felülírják a vallás évezredes alaptételeit.

Öreg volt

A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa lemondása egészségügyi okokra vezethető vissza, nem pedig az egyház előtt álló „kihívásokra”. A gyermekmolesztálási ügyek miatt is támadott katolikus egyházat az elmúlt években több botrány okán is bírálták.

A Vatileaks-botrány keretében 2012 elején több titkos dokumentum került ki a Vatikánból, amiknek a többsége a bíborosok közötti belső harcokról és az államtitkárság pazarlásáról szólt.

Az egyik irat szerint a kora és a tehetetlenség érzése megtörte a pápát, aki már csak vallásfilozófiai munkáin dolgozott – ebből a szempontból termékeny volt, rendszeresen jelentek meg új kötetei –, és eszerint úgy tervezte, a 85. születésnapján lemond.

Az új pápát megválasztó konklávé várhatóan március közepén ül össze, hogy megválassza XVI. Benedek utódját. Március 1-től az utód megválasztásáig a bíborosi testület vezeti az egyházat. (MSz, index)