Hová lett a kisebbségi törvény javaslata?

A kisebbségekkel kapcsolatos intézkedések önálló fejezetet kaptak a 2020-as parlamenti választás után megalakuló kormány programjában. Ahogy arról akkor beszámoltunk, ennek a csomagnak az egyik legfontosabb pontja a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotása, hiszen annak ellenére, hogy az 1992-ben jóváhagyott Alkotmány is számol vele, máig nem sikerült ilyen jogszabályt elfogadni. A hosszas szakmai előkészítő munka után gyakorlatilag elkészült a törvényjavaslat szövege, amellyel azonban most nagyon furcsa dolgok történnek.

Miután a külügyi és az igazságügyi tárca elkezdte kifogásolni a tervezetet, a jogszabály kidolgozásáért felelős kormányhivatal még a témáért felelős kormánybiztos elől is eldugta az egész előkészítő folyamatot. Így gyakorlatilag teljes homályban, a kisebbségi szervezetek, a témában érdekelt szakemberek, köztisztviselők sem tudják, a készülő törvény végül milyen lesz, ahogy azt sem, mikor kerülhet a koalíciós tanács, a kormány vagy a parlament elé. A kabinet törvénykezési tervében megadott határidő szerint ugyanakkor a kormánynak május utolsó napjáig be kellett volna mutatnia a javaslatot.

Bukovszky törvénye

A kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László, akit még az előző kormánykoalíció idején a Híd nevezett ki, még az előző kormányzási ciklus végén látott neki a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslat előkészítésének. A kormánybiztos lapunknak most elmondta, a jogszabály-alkotási folyamatot jegelte a kabinet. „Január elejére elkészült a törvénytervezet végleges javaslata, amelyet a kisebbségek képviselői és az érintett tárcák állítottak össze. Ez ellen azonban kifogást emelt a külügyminiszter és az igazságügyi miniszter” – nyilatkozata Bukovszky. Arról számolt be, hogy a két tárca képviselői kétségbe vonták a törvény-előkészítési folyamat legitimitását, illetve azt is, hogy egyáltalán szüksége van-e az országban élő kisebbségeknek egy ilyen átfogó törvényre. „Sőt, úgy látják, hogy a javaslat alkotmányellenes, hiszen az egyéni jogokkal szemben a kollektív jogokat helyezi előtérbe” – mondta.

A kisebbségi kormánybiztos hozzátette, eredetileg két felelőse volt az előkészítési folyamatnak, rajta kívül még a kormányhivatal vezetőjéhez, Július Jakabhoz tartozott az ügy, aki azonban most teljes mértékben a hatáskörébe vonta azt. A kisebbségi kormánybiztost kizárták a folyamatból. Bukovszky arról is beszélt, a javaslat előkészítési folyamata már valóban tőle függetlenül zajlik. Mindössze két munkatársat delegálhatott abba a testületbe, amely a továbbiakban a javaslat kidolgozásáért felelős. „Ők összesen egy megbeszélésen vettek részt, de márciustól lényegében nem történt az ügyben semmi” – jelentette ki.

Bukovszky azonban optimista. „Az eredeti elképzelés szerint a kormányzati ciklus harmadik évében készült volna el ez a jogszabály. Mindezt úgy, hogy mire a következő kormány hivatalba lép, teljesen új alapokra helyezzük a kisebbségi jogokat” – mondta azzal, hogy bár nem tudja, mikor, de bízik benne, végül a kormányzási ciklus végéig elfogadják a törvényt.

Hová lett a javaslat?

Megkerestük a kormányhivatal vezetőjét, hogy megtudjuk, milyen állapotban van a törvény előkészítése, illetve mikor tervezik azt nyilvánosságra hozni. Jakab a kormányhivatal sajtóosztályához irányított minket, amit azonban már korábban is kerestünk az ügyben. A sajtóosztály először azt válaszolta, hogy nem is ők, hanem a belügyminisztérium a felelős a jogszabály kidolgozásáért. Majd amikor figyelmeztettük a hivatal munkatársait, hogy a kabinet által elfogadott törvénykezési terv szerint ők a kompetensek, akkor annyit írtak vissza, dolgoznak a szövegen. Hivatalosan azonban nem tudni, valóban mi történik ebben a kérdésben, hiszen ahogy Bukovszky is mondta, a szöveggel foglalkozó munkacsoport már nem az ő irányítása alatt áll és hivatalosan az alakuló ülésnél tovább nem igazán jutott.

A külügyminisztériumnál és az igazságügyi tárcánál pedig aziránt érdeklődtünk, pontosan mi kivetnivalót találtak a kisebbségi törvény eredeti javaslatában. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Annyit ugyanakkor sikerült megtudnunk, hogy a külügyminisztérium aggályait Ján Gábor diplomata, a tárca osztályvezetője ismertette azokkal a főleg kisebbségi szakemberekkel, akiket eredetileg a jogszabálytervezet megírásával Bukovszky megbízott. Gábor a társszerzője a Nemzet élete örök / Száz év Trianon óta 1920–2020 (Život národa je večný / Sto rokov od Trianonu 1920–2020) című publikációnak. A törvényjavaslat eredeti változatát ugyan nem tették közzé, de sikerült beszélnünk több olyan személlyel is, akik közelről látták a kidolgozásának folyamatát. Volt, aki úgy gondolta, a két tárcának az szúrhatta a szemét, hogy a tervezet komoly előrelépést jelentene a kisebbségi jogok terén.

Mi lenne a törvényben?

A Bukovszky által felkért szakértők eredeti törvényjavaslatában az szerepel, létrehoznák a kisebbségügyi hivatalt, ami egyébként szintén a kormányprogramban szereplő vállalás. Ezen túl azonban egy nemzetiségi önkormányzati rendszert is tartalmaz, ún. nemzetiségi tanácsok jönnének létre és összeállítanának egy kisebbségi választási névjegyzéket is. A magyar nemzetiség esetében, akik az utóbbira feliratkoznak, választhatnák a Magyar Nemzeti Tanácsot. Ennek az intézménynek különböző kompetenciái lennének, ez képviselné a szlovákiai magyar közösséget az állammal szemben. De a tanácsot be kellene vonni a törvény-előkészítő folyamatokba stb. Lapunknak a javaslat sorsára rálátó személyek közül többen is arról beszéltek, félő, hogy végül egy olyan törvényt fogadnak el, amely nem jelent valódi előrelépést a kisebbségi jogok területén, és így tennének eleget a kormányprogramban foglalt vállalásnak, legalábbis formálisan.