A kormányprogram gyakran általánosan, de kitér a kisebbségekre is

A kabinet által nyilvánosságra hozott és a parlament elé terjesztett kormányprogramról első pillantásra is látszik, hogy jelentős hatást gyakorolt rá a koronavírus-járvány. A gazdasági, az egészségügyi, a polgári védelmi kérdésekben, de a környezetvédelemmel, turizmussal és a külpolitikával foglalkozó fejezetekben is vissza-visszatér a világjárvány témája. A dokumentum 121 oldalt tesz ki és rengeteg intézkedést tartalmaz, amelyek két jól elkülöníthető csoportba oszlanak. A dokumentum egyrészt határozott ígéreteket tartalmaz, másrészt olyan intézkedéseket, amelyek előtt „a kormány fontolóra veszi” vagy ezzel egyenértékű kifejezés szerepel. A kormányprogram kritikusai, így Miroslav Beblavý, a Spolu korábbi elnöke szerint az összes leírt intézkedés megvalósítására egyszerűen nincs elég pénz. Szerinte például az egészség- és az oktatásügyben, valamint a szociális szektorban a feltételes módban megfogalmazott intézkedések megvalósítására Svájcnak az éves költségvetésére lenne szükség. Beblavý ugyanakkor kiemeli, a dokumentum előnye, hogy a kormány hajlandóságot mutat arra, hogy megoldásokat keressen az ország problémáira. 

Jogállamiság és kisebbségjog

A jogállamiságról és az igazságosságról szóló terjedelmes fejezetben tárgyalják a kisebbségjogi intézkedéseket. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány elköteleződik egy átfogó kisebbségjogi törvény elfogadása mellett, a Nemzetiségi Kisebbségek Hivatalának létrehozását pedig csak fontolóra veszi. Ezen túl még azt is megvizsgálják, hogy Nyitra és Nagyszombat megyében kiterjesszék-e a kisebbséginyelv-törvény hatályát megyei szintre is. A romák helyzetének javítására többek közt bevezetnék a szegénység elleni küzdelmet, a foglalkoztatottság növelését, a korai óvodáztatást, a szociális vállalkozások támogatását, a szociális támogatásokat pedig heti rendszerességgel bankszámlára utalnák.

Kettős állampolgárság

A belügyi intézkedések között szerepel, de a szlovákiai magyar közegben fontos téma a kettős állampolgárságot tiltó törvény enyhítése. Eszerint, akik huzamosabb ideig külföldön élnek, felvehetnék az adott ország állampolgárságát, miközben nem veszítenék el a szlovákot. Így aki Szlovákiában él, annak továbbra is tilos lenne egy második állampolgárság felvétele.

Oktatás: kevés konkrétum

A kormány azt ígéri, biztosítja, hogy a veszélyeztetett környezetben élő gyerekek kötelezően járjanak óvodába hároméves koruktól. Ez leginkább a marginalizált roma közösségekben élő gyerekeket érinti. A kormány a férőhelyek okozta problémát európai uniós támogatásokból oldaná meg. Amennyiben a gyerek férőhely hiányban nem jutna be az óvodába, a kormány megfontolja, hogy a szülőknek állami támogatást biztosítsanak, amelyet kizárólag nevelésre lehetne felhasználni, például magánóvodára. 

A kormány egy másik intézkedése, szintén elsősorban a roma gyerekeknek lehet segítség. Az iskola oktatási nyelvének nem beszélése miatt ugyanis speciális nevelési igényű tanulóvá válnak egyes gyerekek, akiket ezért egyéni asszisztens segítene. 

„A kormány meghatározza a nemzetiségi iskolák fogalmát a hazai törvények keretein belül, és növeli a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó gyerekek támogatását és fejlesztését a saját anyanyelvükön”

– áll a kormányprogramban. Érdekesség, hogy az előző ciklusban a Híd nemzetiségi iskolák meghatározásáról szóló törvényjavaslata második olvasatba se került. Akkor az OĽaNO képviselői tartózkodtak, akárcsak az SaS képviselőinek nagy része, kivéve Ondrej Dostált, aki már akkor is megszavazta a módosítást.

Ezen kívül megnyílna a tankönyv-piac, valamint a kormány biztosítja a szlováknyelv-tanítás módszertanának javításait, melynek köszönhetően a kisebbségi iskolákban a szlovákot mint második nyelvet tanulnák a diákok. 

Az egyetemekkel kapcsolatban a kormányprogram arra utal, hogy kiiktatnák a nem minőségi egyetemi szakokat, valamint átalakítanák az intézmények támogatási rendszerét is. A változtatások értelmében a finanszírozás tükrözné az egyetemek teljesítményét, és egyben ösztönözné is az intézményeket a minőségi fejlődésre. A kormány azt ígéri, különös figyelmet fordít a pedagógiai és tudományos tevékenységekre az egyetemek tanári szakjain.

Független kultúra

Az életképes, öntudatos és független kultúra szükségességét hangsúlyozza a kormányprogram. Ezért a kultúra jobb társadalmi megítélésén fognak dolgozni, és ehhez szeretnék megteremteni a feltételeket. 

A kabinet tervei között szerepel a felújított műemlékek számának növelése, melyet egy 2030-ig kidolgozott tervezet segítene. Jelentőségük szerint osztályoznák a nemzeti kulturális műemlékeket is. Szintén ambiciózus célnak tűnik, hogy a hazai múzeumokban és galériákban 50%-kal szeretnék növelni a látogatottságot 2019-hez képest, valamint a könyvtárba járók számát is növelnék. Ennek érdekében egy új programot is indítanának, melynek célja az olvasás népszerűsítése.

A nemzetiségi kisebbségek kultúrájáról azonban kevés konkrétum található a dokumentumban. A kormány szeretné átdolgozni a kisebbségek kultúrájának támogatási rendszerét, de ennek eszköze továbbra is a Kisebbségi Kulturális Alap maradna. Szintén fontolóra veszik a közszolgálati média nemzetiségi nyelvű adásainak fejlesztését. Érdekesség, hogy a kormány gondolkodni fog az államnyelv-törvény módosításán, melynek értelmében az államnyelv védelmére hivatkozva nem szabadna korlátozni a szabad véleménynyilvánítást és információáramlást. A kabinet a dezinformáció és álhírek ellen is fellépne, az oktatásügyi tárcával és az önkormányzatokkal összedolgozva a kulturális minisztérium olyan feltételeket teremtene, amelynek köszönhetően fejlesztenék a digitális kompetenciákat és a mediális nevelést. A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezetőjének kiválasztási feltételei is módosulhatnak. Szeretnék, ha a folyamat a lehető legapolitikusabb lenne. Mindezzel akár az RTVS finanszírozása is módosulhat, és a kormány szeretné megerősíteni az intézmény pozícióját is, hogy az maradéktalanul teljesíthesse feladatát.

(szh, czg)