Az új kormány enyhítene az állampolgársági törvényen

A négyéves választási ciklus egyik legfontosabb dokumentumát a kormánypártok vezetői és az összes tárcavezető közös sajtótájékoztatón mutatta be. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök elmondta, a kormányprogram terjedelmileg és tartalmilag is egy nagyon ambiciózus terv arra, hogy jobbá tegyék az országot. "Elkötelezzük magunkat, hogy a kormányzásunk alatt igazat fogunk mondani és becsületesen fogunk cselekedni. A köz- és az államvagyonnal felelősen gazdálkodunk, valamint nem tűrünk semmilyen korrupciót" - olvasta fel Matovič a kormányprogram előszavát. A dokumentumba bekerült az informatizáció, de az élelmiszer-önellátás szintjének növelése is. A miniszterelnök a jól működő egészségügyet alapnak, a minőségi oktatást pedig célnak nevezte, de a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozta.

Matovič elmondta, meg szeretnék változtatni a kettős állampolgárságot tiltó törvényt. "Úgy döntöttünk, azon embereknek, akik hosszútávon egy másik országban élnek, lehetővé tesszük, hogy felvegyék ezen másik ország állampolgárságát, anélkül, hogy elveszítenék a szlovákot" - mondta a miniszterelnök.

Kisebbségi témák
A kormányprogram önálló fejezetben foglalkozik a kisebbségekkel is. Ennek elején leszögezik, nem fogják korlátozni az eddig megszerzett kisebbségi jogokat és olyan körülményeket szeretnének teremteni, amelyek mellett a nemzetiségek megőrizhetik a nyelvüket és kultúrájukat. A kabinet ugyancsak elkötelezi magát, hogy nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a kisebbségek asszimilációját céloznák, vagy ezt támogatnák.

A dokumentumban két konkrét intézkedést is megfogalmaznak. Az első, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, amely az asszimiláció lassítását és a kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségét biztosítaná. Ugyancsak fontolóra veszik a Nemzetiségi Kisebbségek Hivatalának létrehozását, amelynek az lenne a célja, hogy a kisebbségek ezen az intézményen keresztül kapcsolódjanak be az őket érintő közügyekbe. Ebbe az intézménybe beolvasztanák a kisebbségi kormánybiztos hivatalát, de a kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsát is. A hivatal feladata lenne a kisebbségi jogok betartásának felügyelete, valamint olyan közép- és hosszútávú intézkedések kidolgozása, amelyek a kisebbségi jogok támogatását, bővítését szolgálnák. Az intézmény a kisebbségek helyzetéről jelentéseket is készítene.

A magyar pártok
Az MKP és az Összefogás még a kormányprogram nyilvánosságra hozása előtt megfogalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a dokumentumban szeretnének viszontlátni. A két csomagban sok az átfedés, így például mindkét párt szeretné, ha az átfogó kisebbségi törvény meghozása, a közmédia magyar műsoridejének bővítése, a területi közigazgatási rendszer felülvizsgálata és a déli autópályák, gyorsforgalmi utak további fejlesztése bekerülne a dokumentumba. A dokumentumban meg is jelenik a kisebbségi törvény témája. Az MKP ezen kívül az önkormányzati és oktatásügyi autonómia megerősítését, az Összefogás pedig a vizuális kétnyelvűség elősegítését és a regionális hivatalos magyar nyelv bevezetését látná szívesen a kormányprogramban. Mindkét párt további javaslatokat is megfogalmazott.

Zúgolódó érdekvédők
A szakmai szervezetek korábban azt hiányolják, hogy a kormányprogram kialakításának folyamatában nem vehettek részt. A munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei közös nyílt levélben kérték az Érdekegyeztető Tanács mielőbbi összehívását Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi minisztertől. A szervezeteket nyugtalanítja, hogy a kormányprogram elfogadása előtt nem egyeztettek a munkavállalók, a munkaadók és az állam képviselői. A levél írói kiemelték, korábban a kormányprogram elfogadását mindig megelőzte a szociális partnerek tárgyalása.

Az ország öt legbefolyásosabb földművelésügyi szervezetét tömörítő Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Önkormányzatok Tanácsa (RPPS) ugyancsak nyílt levélben fejezte ki felháborodását amiatt, hogy kihagyták őket a kormányprogram megalkotásából. A szervezet képviselői hangsúlyozták, annak ellenére maradtak ki az egyeztetésből, hogy a mezőgazdasági minisztérium korábban azt jelezte, be akarja őket vonni a dokumentum kialakításába. „Jelenleg a rólunk, nélkülünk elv érvényesül” – nyilatkozta Emil Macho, az RPPS elnöke, és hozzátette, mindezt nem tarják korrekt eljárásnak.

Vladimír Machalík, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője az RPPS által megfogalmazott bírálatra reagálva úgy nyilatkozott, a kormányprogram a négy kormányzó párt programjának közös pontjaiból alakult ki. Kiemelte, a választópolgárok döntöttek arról, mely pártok programját támogatják szavazatukkal. Machalík hozzátette, az egyes pártok a saját programjuk kialakítása során már egyeztettek a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetekkel.

Az utolsó pillanatban
Az egyes minisztériumoknak április 3-áig kellett leadniuk a saját tárcájukra vonatkozó programtervezetet. A miniszterelnöknek a teljes dokumentumot április 13-ág kellett a kabinet elé terjesztenie. A kormány pedig vasárnap hajnali egy óra utánig tárgyalt a kormányprogramról. Végül a kabinet vasárnap délelőtt szavazta meg a dokumentumot. A testület részéről csak formális lépésről van szó. Az Alkotmány értelmében a kormánynak a parlamenthez kell bizalomért folyamodnia, be kell mutatnia a törvényhozás előtt a programját. Az alaptörvény szerint erre a kabinet március 21-i kinevezését követően 30 napon belül sor kell kerüljön, így a határidő utolsó napjára, hétfő 13 órára összehívott parlamenti ülésen valósul meg a bizalmi szavazás. A törvényhozás várhatóan bizalmat szavaz majd a kabinetnek, hiszen az OĽaNO, a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí alkotta koalíciónak a 150-ből 95 képviselője van, ami alkotmányozó többséget jelent. A koalíciós pártok parlamenti vezetői is úgy nyilatkoztak, bizalmat szavaznak majd a kormánynak.