Rendőrháború újratöltve: az SIS is érintett lehet

Úgy tűnik, hogy a 2021-ben kirobbant rendőrháború nem csillapodott, sőt, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) csütörtöki akciója után új erőre kapott. A nagyszabású rendőrségi razzia keretében eljárás indult többek közt a Szlovák Információ Szolgálat (SIS) volt és jelenlegi vezetője ellen is.

Csütörtök reggel több szlovák hírportál is arról számolt be, hogy a NAKA őrizetbe vett két korábbi rendőrt, akik egykor a belügyi tárca belső ellenőrzési osztályán belül az úgynevezett Boltív-akciócsoportban (Oblúk) tevékenykedtek.

Az említett csoport volt az egyik fontos szereplője a fegyveres erők kötelékében kirobbant hatalmi harcnak, amit a sajtóban csak rendőrháborúként emlegetnek. A botrány másik szereplője az úgynevezett Čurilla-csoport, amelyet Ján Čurilláról, a NAKA egyik nyomozójáról neveztek el.

Čurilláék 2020-ban és 2021-ben kulcsfontosságú korrupciós ügyék felderítésén dolgoztak, és eljárást indítottak több, magas beosztású tisztviselő ellen is. Közéjük tartozott Vladimír Pčolinský, az SIS akkori vezetője is, aki állítólag kenőpénzt fogadott el befolyásos vállalkozóktól, vagy Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány, akit pedig bűnszervezet létrehozásá miatt helyeztek vizsgálati fogságba.

Ebben az időszakban kezdett nyomozni a Boltív-akciócsoport Čurilláék ellen, akiket bizonyítékok meghamisításával és a tanúk befolyásolásával gyanúsítottak. Ezzel egyidőben azonban Čurilláék is terhelő bizonyítékok gyűjtésébe kezdtek a Boltív-akciócsoport ellen, amit akkoriban Diana Santusová vezetett. A NAKA nyomozói arra gyanakodtak, hogy Santusová és csapata szándékosan le akarja járatni őket, ezzel ellehetetlenítve a magas beosztású tisztviselők büntetőjogi felelősségre vonását.

Az ügybe végül a Főügyészség is beavatkozott, aminek az lett az eredménye, hogy Čurilláéknak le kellett állítaniuk a nyomozást, sőt, 2021 szeptemberében eljárást is indítottak ellenük. Két hétre vizsgálati fogságba kerültek, de végül a bíróság szabadlábra helyezte őket, ám az eljárás még mindig zajlik.

Hamran István országos rendőrfőkapitány csütörtökön elmondta: a Čurilláék által megkezdett nyomozás nem állt le, egy másik nyomozócsoport tovább dolgozott az ügyön, aminek eredményeként most eljárást indult Aláč, Pčolinský és a többiek ellen. 

Pčolinskýék szerepe

A rendőrháború kirobbanásában kulcsfontosságú szerepe volt Vladimír Pčolinskýnak, akit korábban még Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett az SIS vezetői székébe. A dolog azzal kezdődött, hogy a NAKA 2020 decemberében elfogta Boris Beňát, az SIS volt igazgatóhelyettesét a Júdás fedőnevű akció keretében. Beňa elkezdett együttműködni a hatóságokkal, és azt vallotta, hogy Pčolinský 40 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos vállalkozótól. Pčolinskýt 2021 márciusában elfogták és vizsgálati fogságba helyezték, de a Főügyészség a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította az eljárást.

Pčolinský letartóztatását követően egyre intenzívebbé vált a NAKA nyomozóinak megkérdőjelezése, például a már említett Boris Kollár, vagy akár Robert Fico, a Smer elnökének részéről. Nagy botrányt kavart, amikor a parlament elé került egy titkos SIS-jelentés, amelyben a NAKA nyomozóinak állítólagos befolyásolási kísérleteiről esett szó.

Lejáratási kísérlet

Hamran István országos rendőrfőkapitány csütörtökön azt mondta, Pčolinský, valamint utódja, Aláč is részese lehetett annak a bűnszervezetnek, amelynek célja a NAKA nyomozóinak lejáratása volt. Ezzel függhetett össze a már említett SIS-jelentés kidolgozása is.

A gyanúsítottak listáján szerepel Peter Košč befolyásos vállalkozó is, állítólag ő állhatott a bűnszervezet egyik vezető pozíciójában.

Eljárás indult továbbá a NAKA egyik volt nyomozója, Ján Kaľavský ellen is, akinek szintén fontos szerepe volt a rendőrháborúban: ő volt az a személy, aki a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának munkatársai előtt azt vallotta, hogy Čurilláék szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait. Kaľavskýt egyébként nemrégiben információk kiszivárogtatása és korrupció bűntette miatt 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Jelenleg Bosznia-Hercegovinában tartózkodik, az ottani hatóságok egyelőre nem adták ki őt a szlovák félnek.

Az ötödik gyanúsított Martin Ciriak, a SIS korábbi alkalmazottja, akinek a szerepét Hamran nem pontosította. Azt azonban elárulta, hogy a felsorolt személyeket bűnszervezet létrehozásával, fenntartásával és támogatásával, közfeladati helyzettel való visszaéléssel, valamint az igazságszolgáltatás akadályozásával gyanúsítják.

További eljárások

Az országos rendőrfőkapitány azonban rámutatott, a NAKA emellett még egy eljárást indított, amely a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) vezetőjét, Roman Konečnýt, valamint Pčolinskýt is érinti. Ez egy külön ügy, de érintőlegesen összefügg a másik botránnyal: lényege, hogy a gyanúsítottak szándékosan megszabadulhattak az NBÚ bizonyos munkatársaitól, illetve részt vehettek a már említett SIS-jelentés létrehozásában, amelyről Hamran állítja, hogy a tartalma teljesen hamis. Ebben az esetben közfeladatai helyzettel való visszaélés gyanújával indított eljárást a hatóság.

Több szlovák hírportál a reggeli órákban arról számolt be, hogy a NAKA két további rendőrt is elfogott. Hamran elmondta, őket egyelőre őrizetben tartják, de még nincsenek meggyanúsítva.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök a fejlemények kapcsán felszólította Ódor Lajos miniszterelnököt, hogy hívja össze a biztonsági tanács ülését. A kormányfő péntekre hívta össze az érintetteket.

Fico és az állampuccs

A NAKA razziáját a politikai pártok sem hagyták szó nélkül. A legvehemensebben ismét Fico nyilatkozott, aki az utóbbi napokban sajtótájékoztatók sorozatán igyekezett lejáratni az országos rendőrfőkapitányt. Fico a NAKA akciója kapcsán rendőrségi puccsról beszélt, amelynek keretében a fegyveres erők megpróbálják átvenni az irányítást az államigazgatás felett. Állítja, az egész akció Čaputová és Ódor engedélyével zajlott, akiknek politikai felelősséget kellene vállalniuk a tettükért. A Smer vezetőjének azonban ez sem lenne elég, szerinte az egész állami berendezkedés ellen elkövetett bűncselekményről van szó, amiért az érintetteket büntetőjogi felelősségre kellene vonni. Robert Kaliňák (Smer) egykori belügyminiszter nemrégiben szintén azt üzente Hamrannak, hogy büntetőjogi eljárás vár rá.

A Smer politikusai egyébként az egész rendőrháborút aktívan figyelemmel kísérték, sajtótájékoztatóikon folyamatosan a „NAKA rémtetteiről” beszéltek. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben a Smer több fontos képviselője ellen is eljárást indított a NAKA, köztük a már említett Fico és Kaliňák ellen is.

A Smer elnöke a közösségi oldalán bejelentette azt is, indítványozták a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, mely során Hamran menesztését követelik majd.

A Peter Pellegrini által vezetett Hlas szintén Ficóék pártján áll. Az egykori kormányfő szerint a biztonsági szervek legfőbb tisztviselőinek letartóztatása hat héttel a parlamenti választás előtt „teljesen elfogadhatatlan módja a választók befolyásolásának”. Pellegrini az államfőtől kezdve a Progresszív Szlovákián keresztül a hivatalnokkormányig mindenkit azzal vádol, hogy Igor Matovič korábbi kijelentéseinek tesz eleget, mely szerint a választásig rács mögé kell juttatni az ellenzék képviselőit.

Tárgyalás az ülés előtt

Eduard Heger (Demokraták) volt miniszterelnök reakciójában kiemelte, érvényt szerezni az igazságnak nem államcsíny.

„Hagyjuk, hogy a rendőrség tegye a dolgát. Az igazságszolgáltatás a bűnüldöző szervek dolga, döntsenek a bíróságok. Ez így működik a jogállamban, és mi azt akarjuk, hogy Szlovákia jogállam legyen”

– jelentette ki Heger. A párt találkozót kezdeményez a demokratikus pártok képviselőivel a rendkívüli parlamenti ülés előtt.

„Nem engedhetjük, hogy Fico azt tegyen a társadalmunkkal, amit akar. Eltökéltek vagyunk, hogy harcoljunk az igazságért, reméljük, hogy a demokratikus pártok csatlakoznak képviselőinkhez”

– tájékoztatott a párt azzal, hogy megbeszélésre invitálták a Progresszív Szlovákia, az SaS és az OĽaNO képviselőit.

Michal Šimečka, a liberális párt elnöke arról beszélt, nem létezik semmilyen bizonyíték az ellenzékkel szembeni összeesküvés-elméletekre.

„Ellenkezőleg, egyre több a bizonyíték és a bírósági döntés arról, hogy a kormányzása alatt az országot felzabáló korrupciós gépezet működött. Emellett rendkívül veszélyesek Fico kijelentései az államcsínyről és a rendőrpuccsról”

– jelentette ki.

Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke felszólította a Smert, a Hlast, és más pártokat, hogy ne használják fel kampányukra a rendőrségi eljárást, és ne akadályozzák, hogy a bűnüldöző szervek tegyék a dolgukat.

„Robert Fico államcsínynek nevezi a biztonsági erőknél végrehajtott rendőrségi beavatkozást. Fico mindig akkor riogatja puccsal a nyilvánosságot, amikor szorul a hurok, vagy amikor a saját embereinek piszkos ügyeit takargatja”

– hangsúlyozta.

A pártelnök sajnálatosnak tartja, hogy belügyi tárca élén nincs miniszter: „A rendőrségnek egy szakmailag hozzáértő miniszter támogatása nélkül kell szembenéznie egyes pártok aljas támadásaival”.

(nar, ba, TASR)