Grendel: a NOVA ideológiailag nyitott párt

 

Sikeres újságíróként miért döntött úgy, hogy politizálni kezd?A politika mindig is közel állt hozzám, újságíróként is ezzel foglalkoztam. 11 év újságírás után úgy éreztem, hogy egy helyben toporgok, amit sosem szerettem. Amikor az Új Szóban elkezdtem a szakmát a sportrovatban, egy idő után már a sport kevésbé érdekelt, ezért kezdtem politikával foglalkozni. Jött a Twist Rádió, amikor pedig a rádiózás is kicsit egyhangúnak tűnt, akkor kaptam egy ajánlatot a TA3-tól – szóval három-négy évenként jött egy változás, ami bizonyos szempontból előremozdított. Másrészt kevés olyan politikus volt, aki miatt hajlandó lettem volna átmenni a barikád másik oldalára, Daniel Lipšic az egyik ilyen politikus. Több interjúban is említette Lipšic szerepét a váltásban. Ha nem lép ki a KDH-ból, akkor ön ma a KDH-ban lenne?Nem. Akkor sem, ha ő lenne a KDH elnöke?Érdekes felvetés, ezen még nem gondolkodtam. Nem tudok erre egyértelmű választ adni. 2006-ban, 2010-ben és idén is Daniel Lipšic miatt választottam a KDH-t, s nem kifejezetten azért, mert a párt programjával minden pontban egyetértettem volna. Talán azért sem foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mert az a lehetőség, hogy KDH-elnök legyen, szinte kezdettől fogva kizárt volt – a KDH-n belüli erőviszonyok miatt. Tehát Lipšic már egy éve tudta, hogy saját pártot alapít.Ezt nem mondanám. Az év elején nagyon komolyan fontolgatta, hogy abbahagyja a politizálást. Ez összefüggött azzal is, hogy amikor egy éve a KDH választási listája alakult, megpróbált egy új generációt behozni a pártba, de mindegyik jelöltjét megtorpedózták. Akkor kezdett el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy abbahagyja, ezt a szándékát erősítette az is, hogy kapott egy nagyon érdekes ajánlatot egy amerikai ügyvédi irodától, amelynek Bécsben van az európai központja. A választások után a KDH-n belül javasolta, hogy új programot kellene ajánlani a választóknak. A pártban ismét támogatták, ezért úgy látta, jobb, ha elválnak útjaik. Ha a nyári turnénk során nem érlelődik meg bennünk az az érzés, hogy van igény egy új pártra, akkor az Új Többség nem alakul meg. Ebben teljesen biztos vagyok. Térjünk rá az új pártra. A parlamentben 4–5 jobboldali párt van, a parlamenten kívül még néhány sorakozik. Ebből a párttípusból tehát túlkínálat van a „piacon”. Miért a pártalapítás?Egyrészt azért, mert úgy éreztük, hogy van rá igény. Az egész nyári szünetet az emberek között töltöttük, s láttuk az igényt. Másrészt a legközelebbi parlamenti választásokig még három év van hátra, úgy érezzük, ez az idő elég lesz ahhoz, hogy teljesen világossá váljanak az erőviszonyok a jobboldalon. Három év múlva kicsit más lesz a helyzet, mint most, amikor 4–5 párt küzd ugyanazokért a szavazókért. Miben akar más lenni az Új Többség, mint a többi jobboldali párt?Elsősorban a programunkkal kívánjuk megszólítani az embereket. Több hatalmat akarunk adni nekik, mint a politikusoknak. Például megreformálnánk a választási rendszert, úgy, hogy a képviselők felét regionálisan, egymandátumos körzetekben válasszák a polgárok. A népszavazás rendszerét is meg akarjuk újítani, úgy, hogy a népszavazás mindig a parlamenti választásokkal egy időben legyen – így várhatóan nem lenne gond a részvétellel. Plusz a járási bírókat, illetve az ügyészeket közvetlenül a nép választaná. Ami lehet, hogy nem csodagyógyszer, de abban biztos vagyok, hogy olyan bírók, akik pl. alvilági személyeket engednek szabadlábra, nem lehetnének bírók. A nép az elmúlt 22 évben Mečiart is háromszor megválasztotta, Ficót kétszer, s mindenféle érdekes kreatúrákat és pártokat juttatott a parlamentbe.Ezért mondom, hogy ez nem csodagyógyszer, viszont voltak régiók, ahol Mečiart vagy Ficót támogatja a többség, ugyanakkor vannak régiók, ahol mindig a jobboldalnak volt többsége.Tehát Pozsonyban vagy Kassán másként nézne ki az igazságszolgáltatás, mint mondjuk egy Trencsén megyei egykori HZDS-es, most smeres járásban?Előfordulhat. A jelenlegi rendszerben a bírók és ügyészek életük végéig funkciójukban vannak. Ők ott lesznek mindörökre. A mi javaslatunk alapján viszont lenne rajtuk egyfajta nyomás. Elemzők többek között ezekre a javaslatokra is azt mondták, hogy enyhébb vagy erősebb populista töltettel bírnak. Jó az, ha egy, a jobboldali centrumot megszólítani szándékozó, a Smert legyőzni akaró párt ilyen módon nyit?Nézőpont kérdése, hogy mi a populista. Én azonosulni tudok ezekkel a javaslatokkal, máskülönben nem is mentem volna bele ebbe az együttműködésbe. A választások után, amikor felmerült, hogy Lipšic új pártot alapít, fokozatosan jelentek meg cikkek, amelyek szerint az SDKÚ, a KDH és az SaS több ismert politikusát, valamint Iveta Radičovát is megpróbálták „megszerezni”. Aztán egyikük sem jött. Nem csalódás ez?Nem. És ez nem is így volt. Mi senkit sem szólítottunk meg konkrét ajánlattal. Ellenkezőleg, ha folytak is egyeztetések a háttérben, azok nem a mi kezdeményezésünkből voltak. Igen, találkoztunk több jobboldali politikussal is, akik kíváncsiak voltak arra, milyenek az elképzeléseink. S mivel akkor még nem volt egyértelmű, hogy lesz-e párt, ezért akkor a párbeszéd abbamaradt. Mi senkit sem csábítunk. Radičovát sem?Nem. Ha egyszer úgy dönt, visszatér a politikába, örülni fogunk, ha az Új Többséget választja, akár párttagként, akár szimpatizánsként. Vagyis nem lesznek újabb „leigazolások”?Ez nem zárható ki. Most sokan inkább kivárnak, hogy hogyan fog változni a helyzet. Ez az ismert politikusokra érvényes?Igen, ismert, tapasztalt politikusokra, akik még a jövőben is politizálni szeretnének. Szerintem korainak tartják, hogy mezt cseréljenek. Hidas politikusokkal is beszéltek?Ha jól tudom, volt egy elképzelés, de nem szeretnék senkinek sem ártani azzal, hogy megnevezném. A hétvégén alelnöknek választották. Milyen szakterülettel kíván foglalkozni?A kettő nem függ össze. Nálunk az alelnökség a párt mindennapi menetével függ össze – ezért is van csak két alelnökünk. Ha a pártelnök nem lesz elérhető, akkor az alelnök reagál. Ami az én jövőbeni szakterületemet illeti, hozzám legközelebb a belügy áll. Azzal vannak valós tapasztalataim. Egyik interjújában azt mondta, a liberális szárny képviselője lesz. A két másik vezetőségi tagról, Lipšicről és Jana Žitňanskáról közismert, hogy konzervatív értékrendűek. Nem veszélyes egy pártra, ha alapvető értékrendbeli kérdésekben nincs egyezség a párton belül?Ellenkezőleg. Én pont azt értékelem nagyra az Új Többségben, hogy különböző értékrendek is teret kaphatnak a párton belül, s hirdetőik a maguk platformjában tevékenykedhetnek. Ezeket az etikai kérdéseket nem tartjuk elsődlegesnek. Számunkra jelenleg elsősorban a gazdasági helyzet, másodsorban az igazságügy kérdésköre fontos. Ezekben a témákban kívánunk megoldásokat kínálni. A pártok számára általában az értékrendbeli kérdések azok, amelyek meghatározzák a párt identitását. Az Új Többség ideológiailag milyen?Nyitott. Csak ennyit tudok mondani. 1998-ban az SDK is ilyen tömörülés volt, ott volt KDH, a Zöldek… …de az egy kényszermegoldás volt, melyet a mečiari törvény szült. Aztán pedig szét is esett.Nem akarunk szigorúan sem konzervatívak, sem liberálisak lenni. Jelenleg a választók számára sem ezek az elsőrangú kérdések. Ha egy magyar nemzetiségű politikus bukkan fel egy nem magyar pártban, mindig adja magát a kérdés, mit kíván tenni ezen a fronton. Képviselni kívánja a „magyar ügyeket”?Alkalomadtán elképzelhetőnek tartom, kifejezetten nem erre szeretnék szakosodni. Van egy olyan platformunk, ez is a párt alakuló kongresszusán jött létre, amely a dél-szlovákiai régiók fellendítésével foglalkozik. Ezt nagyrészt magyar nemzetiségű párttagok alkotják. Magyarként jobban érzékeli a magyar kisebbség szükségleteit, mint a szlovákok. Mennyire kíváncsiak erre az Új Többségben?Egyelőre még nem volt olyan téma, amely a magyar vagy más kisebbséggel függött volna össze. A közgyűléssel, illetve a leendő programmal foglalkoztunk elsősorban, ez a témakör nem vetődött fel.  Természetesen, ha felmerül, akkor pontosan azt az értékrendet fogom képviselni, melyiket a politikába való belépésem előtt is képviseltem, s a párton belül is elmondom a véleményemet. Daniel Lipšiccel két éve működünk együtt, nyitott és toleráns embernek tartom, biztos vagyok benne, hogy a véleményemet meg is hallgatja. Lipšic sosem tartozott a magyarbarát politikusok közé. Nem voltak kifejezetten nacionalista beszólásai, de akár a DAC–Slovan meccsre, akár az állampolgársági törvényre gondolunk, a keményvonalasabb jobboldali politikusok közé tartozott. Ez önnek nem okozott gondot?Nem. Mert nem tartottam ebben a témakörben szélsőségesnek az álláspontját. Én nem a magyar kérdés alapján választottam a parlamenti választásokon.