Forradalom várható?

Ha a választásokat követően a jobboldali pártok által szorgalmazott adóreform valósulhatna meg, akkor Szlovákiára egy kisebbfajta adóforradalom várna. Mindegyikük alacsonyabb adókulcsokat ígér, és négy párt szorgalmazza az egyenlő adózás bevezetését is. Az alábbiakban azokat a pártokat vesszük górcső alá, amelyek a legnagyobb teret szentelik az adórendszer reformjának.

OKS

A szakemberek szerint a legkidolgozottabb adóreformot az egyébként elenyésző támogatottsággal rendelkező Polgári Konzervatív Párt (OKS) ajánlja, amely hosszú távon a jövedelemadó teljes felszámolását tekinti fő céljának. Addig is azonban a személyi jövedelemadó esetében két adósáv bevezetését javasolja. Az évi 120 ezer koronánál kevesebbet keresők számára 0 százalékos adókulcsot javasolnak, míg e felett 16 százalékos kulcsot vezetnének be. A társasági adó esetében az adókulcs 16 százalékos lenne, függetlenül a bevételektől. Ezzel párhuzamosan a párt úgy módosítaná az alkotmányt, hogy az adók növeléséhez a parlamentben az összes honatya három ötödének a jóváhagyására lenne szükség, míg az adócsökkentés esetében elég lenne az egyszerű többség is. A szociális reformmal párhuzamosan csökkentenék az elvonásokat is a jelenlegi 50,8 százalékról 33 százalékra, ugyanakkor felszámolnák a leírható tételeket. A hozzáadottérték-adó esetében egységes, 17 százalékos adókulcsot vezetnének be. Kivételt csupán az élelmiszerek és a gyógyszerek képeznének, amelyre 10 százalékos hozzáadottérték-adót vetnének ki.

MKP

A Magyar Koalíció Pártja az elkövetkező választási időszakra átfogó adóreformot ígér, ezzel együtt pedig az államháztartás területén tovább csökkentené az állam újraelosztó szerepét. Programjuk szerint fontos, hogy további tevékenységek és szolgáltatások kerüljenek át az állami szférából a versenyszférába, illetve a nonprofit szervezetek szférájába. A párt a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, valamint a lakásüggyel és a testneveléssel kapcsolatos szolgáltatásoknál növelné a magánszféra jelentőségét. Az MKP szerint arra kell törekedni, hogy az állami költségvetés hiánya ne haladja meg a bruttó hazai össztermék 3,5%-át, s az államháztartás egészének (az állam, az önkormányzatok, az állami alapok, illetve a közhasznú alapok és társaságok) hiánya a GDP 4%-át. Egy ilyen mértékű deficit szerintük biztonsággal finanszírozható és nemzetközileg is elfogadható. A párt programja a jobboldali pártok többségétől eltérően azonban nem foglalkozik pontosan az adókulcsok kérdésével, így ezt csak a párt politikusainak nyilatkozataiból lehet kikövetkeztetni. Harna István építésügyi miniszter és a párt gazdasági programjának a kidolgozója szerint „nagy általánosságban elmondható”, hogy lemennének a 20 százalékos adókulcs körüli szintre, később azonban a 15-16 százalékos adókulcsot is elfogadhatónak nevezte. A párt hozzáállását az adókhoz azonban a legjobban Bugár Bélának a párt elnökének egy országos napilapban nemrég megjelent nyilatkozata jellemzi. Szerinte a jobboldali pártok többsége által javasolt egyenlő adó „nem számít általános gyógyírnek”, és a jobboldali pártok többségétől eltérően ugyanígy „természetesnek” nevezte a nagyobb bevételekkel rendelkezők számára bevezetett magasabb adókulcsokat is.

KDH

Másként közelíti meg az adózás problémakörét a Kereszténydemokrata Mozgalom, amely ezt is a családtámogató programjának veti alá. A KDH így, az egyenlő, 14 százalékos adókulcs bevezetése mellett, növelné a leírható tételek nagyságát a gyerekekre és a feleségre egyaránt. Elutasítják a szakemberek véleményét, akik szerint az egyenlő adókulcsok bevezetése célját téveszti, ha ezzel együtt nem szüntetik meg a leírható tételeket. A KDH szerint a leírható tételekkel nem lehet visszaélni, hiszen ezt csak azok vehetik igénybe, akik dolgoznak.

SDKÚ

A kereszténydemokratákéhoz hasonló elképzelésekkel lépett elő a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió is. Szintén támogatják a 14-15 százalékos egyenlő jövedelemadó-kulcsokat. Nem kevésbé fontos momentum azonban a párt programjában a közkiadások csökkentése sem. A párt hosszú távon az állami kiadásokat a bruttó nemzeti termék 30-35 százalékára csökkentené.

ANO

Pavol Rusko pártja a társasági adó esetében 15-19 százalékosra csökkentené az adókulcsokat, és egyszerűsítené a személyi jövedelemadó sávjait is. Ambiciózus, és nem biztos, hogy reális célnak számít a közkiadások egyharmaddal való csökkentése az elkövetkező 4-6 évben. Liberális pártként ennek eléréséhez csökkentené az állami dotációk mértékét is.

SMER

A Smer „harmadikutas” politikája mögött a szakemberek szerint igencsak konkrét szocialista és az erős állam szerepét hangsúlyozó célok állnak. A párt egyáltalán nem titkolja, hogy a költségvetést eleve 25 milliárd koronás hiánnyal kellene tervezni, hogy megvalósíthassák nemzeti fejlesztési terveiket. Az adóreformnak és a közkiadások reformjának a Smer képviselői nem szentelnek tág teret.

HZDS

A legnagyobb szavazóbázissal rendelkező szlovák párt programjában nem foglalkozik bővebben az adózással. A jövedelemadók esetében fokozatosan közelítené a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsait, a fogyasztói adók esetében pedig az európai uniós jogharmonizációt tekinti céljának.

Extrém javaslatok

Szélsőségekben a baloldal és a jobboldal egyaránt bővelkedik. Szlovákia Kommunista Pártja például magasabb adókulcsokkal sújtana a luxustermékeket. Hogy ezt milyen módon tenné meg, arra a programban már nem találunk választ. A Szlovák Nemzeti Párt a hazai termékek estében csökkentené a hozzáadottérték-adót. A szelekció éles ellentétben van az Európai Unió szabályaival, így érthetetlen, hogy miért javasolják a csatlakozást mára már nem ellenző nemzetiek. (mi)