Emberi jogok: elégedett szlovák, elégedetlen magyar

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Szlovákiában a magyarok sokkal elégedetlenebbek az emberi jogok tiszteletben tartásával, mint a szlovákok. Ez is kiderül abból a felmérésből, amelyet a Focus ügynökség készített, az emberi jogok napjának előestéjén ismertetett. A november közepén végzett közvélemény-kutatás keretében arra a kérdésre, mennyire elégedettek a szlovák állampolgárok az emberi jogok betartásával, a megkérdezettek 66 százaléka válaszolt úgy, hogy jónak értékeli, 30 százaléka pedig rossznak tartja. Főleg a 25 és 35 év közöttiek, a városokban élők, a magasabb iskolai végzettségűek és a szlovákok elégedettek. Ellenkező véleményen elsősorban a magyar nemzetiségűek vannak, több mint 52 százalékuk – ez az arány a szlovákok körében csak 25 százalék. Ivan Dianiška, a Focus igazgatója leszögezte, az elmúlt hetek történéseinek tükrében ezen nincs mit csodálkozni. Dianiška szerint a magyar kisebbség már nemcsak Szlovákia és Magyarország viszonyát érzi rossznak, hanem az itteni helyzetet, az itthoni szlovák–magyar viszonyt is – úgy érzékelik, egyre nő a feszültség a szlovák és magyar nemzetiségűek között. „Más felméréseinkben is vannak jelzések arra vonatkozóan, hogy fokozódik a magyar nemzetiségű állampolgárok elégedetlensége” – mondta a Focus igazgatója. Kérdésünkre, hogy a szlovákiai magyarok tehát úgy érzik-e, hogy emberi-polgári-kisebbségi jogaik Szlovákiában csorbulnak, Dianiška igennel felelt. Az igazgató szerint például a helységnévhasználat ügyében a magyar kisebbség joggal várja el, hogy kérésüknek eleget tegyen az állam. „Látjuk azonban, milyen háború folyik ekörül, ez az ügy is hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok elégedetlenek az emberi jogok szlovákiai betartásával” – fejtette ki. Az Amnesty International emberjogi szervezet is úgy véli, e téren romlik a helyzet. „Noha a 2008-as esztendőt a jövő év elején értékeljük, az Amnesty International már most elégedetlenségét fejezi ki a szlovák–magyar viszonnyal összefüggésben. Úgy véljük, sérültek a kisebbségi jogok” – fejtette ki Branislav Tichý, az AI szlovákiai szekciójának vezetője. A lakosság egynegyede úgy vélekedik, Szlovákiának sokkal hangsúlyosabban kellene harcolnia azért, hogy a világban ne sértsék meg az emberi jogokat. Ezt azonban csak deklaratív szinten teszi meg. Dianiška szerint ezen a területen is van különbség a szlovákok és a magyarok között – az utóbbiak sokkal kevésbé kívánják, hogy Szlovákia beavatkozzon „idegen” ügyekbe.

„Feltehetően azért vélekednek így a magyar nemzetiségű állampolgárok, mert úgy gondolják, Szlovákiának először itthon kellene rendet tennie az emberi jogok tiszteletben tartása terén” – mondta Ivan Dianiška. (sán)