Dzurinda ugyanazt hajtogatja

– Ha lenne legalább egyetlen bizonyíték Ján Mojžiš ellen... De a kormányfő bizonyítékok helyett továbbra is csak feltevésekről beszél. Somogyi Tibor felvételeAz MKP miért nem akarja leváltani az NBÚ igazgatóját?

A miniszterelnök minden igyekezete ellenére nem támogathatjuk az igazgató menesztését, mert nem látunk erre okot. Ha lenne legalább egy bizonyíték Ján Mojžiš ellen, elgondolkodnánk véleményünk megváltoztatásán. De a kormányfő bizonyítékok helyett továbbra is csak feltevésekről beszél. Ez nem elég.

Pedig Pavol Rusko szerint Dzurinda meggyőző információkkal szolgált.

Ha ilyeneket adott volna, meggyőzött volna minket, és az álláspontunk is változhatott volna. De ez fel sem merülhetett, mert Dzurinda ugyanazt ismételgeti, csak más-más megközelítésben.

És mi az az ugyanaz?

Amit eddig mondott, és az is nagyon kevés. Azt mondta, hogy amit ezzel kapcsolatban közölni akart, azt az erre hivatott helyen megtette.

Ezzel rázza le a sajtót is.

És minket is. Velünk szemben is titokzatos és szűkszavú.

Dzurinda az SDKÚ elnökségi ülése után elárulta, azért nem bízik Mojžišban, mert visszaélt funkciójával. Értesülések szerint Mojžišnak az a legnagyobb bűne, hogy állítólag ő a Jane?s Intelligence Digest című brit lap hírforrása, amely cikkeket közölt a szlovák titkosszolgálatnál uralkodó állapotokról. Ez a Koalíciós Tanács ülésén is elhangzott?

Nem. Mi nem Mojžišt védjük, hanem a módszert nem tudjuk elfogadni, hogy valaki a saját pozícióját felhasználva, indítékokra hivatkozva akar elmozdítani valakit egy fontos posztról.

Rákérdeztek arra, a miniszterelnök honnan szerezte információit?

Természetesen.

És?

Mindent megkérdeztünk, de ugyanazokat a válaszokat kaptuk, mint amilyenek az újságokban olvashatók. Szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba, mert az MKP-t és a KDH-t izgatja, miért kell egy állami hivatalnok miatt koalíciós válságot gerjeszteni. Csakhogy kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Vagyis még partnereit sem győzte meg arról, hogy törvényesen jutott értesüléseihez, és hogy nem ismeri Mojžiš átvilágítási aktáját?

Dzurinda azt állította, hogy törvénytelenül nem szerzett információkat. Azt azonban nem árulja el, honnan tudja, amit tud, és ezt nem tudja bizonyítani. Az is elgondolkodtató, hogy ha a SIS-től vannak a Mojžiš megbízhatatlanságáról szóló értesülések, akkor miért nem lép a titkosszolgálat? Miért nem tesz feljelentést? Vagy a kormányfő ezt miért nem tette meg? Azt mondta, a megfelelő helyen már elmondta, de történt valami? Úgy tűnik, az illetékesek sem látják az okát, hogy valamilyen eljárás kezdődjön. Vagyis felmerül a gyanú, hogy a kormányfő akar visszaélni tisztségével és alkotmányos hatásköreivel. Ez óriási probléma. Dzurinda még a saját pártjában sem tudott mindenkit meggyőzni, Ivan Šimkónak ezért kell távoznia. És ha visszatérünk arra, hogy a kormányban a Mojžiš leváltásáról szóló szavazás nem Šimko eltávolításáról szólt-e valójában, akkor azon is el kell gondolkodni, a kormányfő miért megy ilyen messzire. Szerintem elszámította magát, abban bízott, Šimko mégis mellé áll, a védelmi miniszter meg nem feltételezte Dzurindáról, hogy még őt is feláldozza.

Mojžišt azzal gyanúsítja Dzurinda, hogy visszaélt funkciójával, és ez elég a leváltásához. Dzurindát azzal gyanúsítják, hogy törvénytelenül jutott bizonyos információkhoz. Ha következetesek akarunk lenni, akkor a gyanú ugyebár elég a leváltáshoz...

Jó az okfejtés, de a választási eredményeket és a politikai erőviszonyokat figyelembe véve ezt a kérdést így nem lehet megközelíteni, erre senkinek sincs politikai mandátuma. Az MKP pedig következetes: akárcsak Mojžiš, Dzurinda esetében sem elég a gyanú, azaz bizonyítékokra van szükségünk. Ha bebizonyosodna a törvénysértés, más lenne a helyzet. Dzurinda lecseréléséről egyelőre nem esett szó.

Ezt mondta a KDH is, ugyanakkor nem zárták ki, hogy a jövőben felmerülhet.

Minden politikai párt megpróbálja a saját elképzeléseit a kormányprogramba csempészni, és azokat megvalósítani. Az MKP-nak is sikerült sok mindent elfogadtatnia, de az egyetem és a földek ügye még csak második olvasatban van, úgyhogy óvatosságunk indokolt.

Michal Vašečka szociológus szerint Dzurinda biztonságban érzi magát, mert partnereinek „odadobott néhány csontot”, megengedte választási programjuk egy részének megvalósítását, amit sem az MKP, sem a KDH nem akar veszélyeztetni. Kérdéses, e két párt meg tudja-e fékezni a miniszterelnököt. Az MKP mit tehet?

Senki nem dobott oda semmit. Részünkről nem politikai adok-kapokról van szó, csak a kormányprogram betartásához ragaszkodunk. Addig, amíg jelenlegi felállásban a kormányprogramot senki nem kérdőjelezi meg, a legfontosabb kérdést, hogy hogyan tovább, nem tesszük fel. Természetesen másképpen fogunk beszélni, ha véletlenül problémák merülnek fel a következő olvasatban a magyar egyetemről vagy a földekről szóló jogszabályokkal kapcsolatban.

Második legerősebb kormánypártként az MKP nem furcsállja, hogy Rusko Dzurinda legközelebbi szövetségese? Az ANO és az SDKÚ üzleteléséről már akkor felröppentek a hírek, amikor a főügyészség nem javasolta Pavol Rusko mentelmi jogának megvonását. Ezután pedig kipattant a Mojžiš-ügy...

Aki figyeli az eseményeket, annak a mozaikkockákból összeáll a kép, csakhogy bizonyítékok híján nehéz összefonódásokról beszélni. Ott lóg a kérdés a levegőben: mi változtatta meg Dzurinda véleményét Pavol Ruskóról, valamint az SDKÚ és az ANO közötti feszültség miért változott ideális viszonnyá? Hirtelen mindenben támogatják egymást, óriási az egyetértés. Kinek áll ez érdekében? Milyen egyezséget kellett kötni? Találgatásokba inkább nem bocsátkoznék.

Az SDKÚ-val kapcsolatban időről időre felmerül valamilyen korrupciós ügy, Pavol Ruskót pedig megpróbálták megfosztani mentelmi jogától, mert gazdasági bűncselekménnyel, zsarolással gyanúsítják. A két párt között nem az a közös pont, hogy mindkettő tart a rendőrségtől?

A rendőrség könyörtelenül elkezdte felszámolni a bűnbandákat, az igazságszolgáltatás terén pozitív változások tapasztalhatóak. Félő, hogy Mojžiš leváltásának lesz folytatása, például megpróbálják megbénítani a hatékony bűnüldöző szervek, a Jozef Šátek-féle nyomozói csoport munkáját. Ezért mondjuk ki hangosan, hogy nem egészséges, ahogyan Mojžišt el akarják távolítani. A korrupcióellenes harc számunkra fontos.

Ennek kitűnő példája, ahogyan – enyhe túlzással élve – a KDH-s és az MKP-s miniszterek lefülelték a földművelésügyi minisztérium korrupt hivatalnokát. Mivel az agent provocateur kitűnően bevált, nem lehetne ilyesmit bevetni?

Ilyen messzire nem mennék. Csak azt mondom: sikerült elérni, hogy a rendőrség politikai funkcióra és irányultságra való tekintet nélkül nyomozást indít bárki ellen, és ezt a szabadságot nagy felelőtlenség lenne korlátozni. Eddig Pavol Rusko mentelmi joga volt a téma, és miniszterként már nem lesz immunitása. De nincs is rá szüksége, elég figyelmesen hallgatni, menynyire védi a főügyészséget és a legfelsőbb bíróságot. Biztosan nem naivitásból kardoskodik e két intézmény mellett. Hamarosan új főügyészt és legfelsőbb bírót kell választani. Az ANO-SDKÚ párossal szembeni MKP-magatartás mutatja, hogy számunkra az igazság és a korrektség elvi kérdés, nem üzletelünk. Számunkra is kellemetlen, hogy a koalíció képtelen megegyezni, de nem tiszta dolgokat nem tudunk támogatni, bármenynyire szépen kérnek, bárhogyan környékeznek is meg minket.

Egyébként a hétfői ülés milyen hangulatban zajlott? Rusko szerint mindenki nyugodt volt, még Bugár Béla sem kiabált. Az MKP elnöke talán arról híres, hogy felemeli a hangját?

Nem csak az elnök úr, hanem általában az MKP fel szokta emelni a hangját, ha valami nem tiszta, igazságtalan dolgokról van szó. Az utóbbi időben nem éppen békés tárgyalásoknak voltunk a szemtanúi, illetve szenvedő alanyai. Hosszadalmas és meddő viták zajlanak, ami azt bizonyítja: Dzurinda kudarcot vallott. Bármenynyire is győzködött, nem sikerült meggyőznie minket.

Pedig tett egy kompromisszumos javaslatot: ha azonnal leváltják Mojžišt, cserébe nem Martin Padót ülteti a helyére, a koalíció közösen keresi majd az új igazgatót.

Pado államtitkár egyértelműen alkalmatlan, hiszen pártember és a múltja sem egészen tiszta. Nem vehetjük kompromisszumnak, hogy lemond róla, amikor ezt a személyt soha nem fogadtuk el. Nem korrekt az új igazgatóról tárgyalni, amíg az NBÚ-nak van igazgatója. Lehet javaslatokat tenni, de ez nem engedmény.

Fél évvel ezelőtt Köteles Lászlóval együtt megjósolta, hogy a lehallgatási ügy áldozata Ján Mojžiš lesz. Akkor mire alapozta feltevését?

Nyitott szemmel és fülekkel ültem végig a koalíciós tárgyalásokat, és az elejtett félmondatokból, megjegyzésekből támadt ilyen gyanúm. Nem véletlen, hogy a dolgok idáig fajultak.

Most sejti-e, ki lehet a következő „áldozat”?

Remélhetőleg nem lesz következő, szeretnénk leállítani ezt a folyamatot.

Hogyan?

Például a nyilvánossággal, mely erős fegyver. Nem véletlenül említettük Jozef Šátek nevét. Ha pedig mégsem sikerül helyes útra terelni és megfékezni partnereinket, el kell gondolkodni, az MKP tagja akar-e lenni ilyen kormánynak. Bízom benne, erre a kérdésre nem kell majd negatív választ adni.