Drogfórum a megelőzés jegyében

November 24-én délután Esztergomban, a régi megyeháza dísztermében drogfórumot tartottak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) esztergomi intézetének szervezésében, amelyen a figyelemfelkeltés és a megelőzés lehetőségeire igyekeztek rávilágítani a szervezők és a meghívott előadók. Az érdeklődés nem maradt el, szép számmal jelentek meg a témában közvetve vagy közvetlenül érintett szülők, pedagógusok, védőnők, orvosok. A programot Dr. Sári Katalin, városi tisztifőorvos nyitotta meg, aki a továbbiakban az ÁNTSZ drogmegelőzésben betöltött szerepéről szólt. Ezt követően Dr. Arató Géza, pszichiáter főorvos a prevenció lehetőségeiről beszélt, mégpedig a család és az iskola keretein belül. A Városi Drogmegelőzési Bizottság tevékenységét Lakner Zoltán, a bizottság koordinátora ismertette. Lapunk kérdéseire Éberhardtné Berecz Zsuzsanna, egészségfejlesztő, a program szervezője válaszolt.

Mi volt a fórum célja?

Mindenekelőtt a figyelemfelkeltésre és a megelőzés fontosságának kiemelésére törekedtünk. Mindkét terület a fiatalok védelmének nélkülözhetetlen színtere. Igyekeztünk elsősorban a szülőket megszólítani, akik közül sokan aggódnak, mert számos kérdésben tanácstalanok. A hangsúly azonban már rég nem a szerek típusaira vonatkozó felvilágosításon van, hiszen az ilyen információk ma már bárki számára elérhetőek. Leginkább a gyakorlati kérdések kerültek előtérbe: mely tünetekre kell odafigyelni, milyen szakemberhez lehet fordulni és hasonlóak.

Mennyit érdemes a szerekről tudnia egy kamasznak?

Úgy vélem, nem jó, ha a gyermekek alaposan megismerik a kábítószereket és azok hatásait. Könnyen felébred bennük ugyanis a kíváncsiság, az „élmény” átélésének vágya. Ezt figyelembe véve jó tudni, hogy a 12-14 éves korosztály már veszélyeztetettnek számít, náluk már feltétlenül ki kell alakítani a tudatos tagadást. Azaz, a fiatalnak ekkorra már meg kell fogalmaznia magában: tudom, hogy veszélyes, ezért ki sem próbálom.

Milyen eszközökkel lehet formálni egy kamasz gondolkodásmódját?

Alapvetően az értékrend kialakítása a maghatározó. Persze ez már a családban el kell, hogy kezdődjék, szinte a gyermek születésével egy időben. Hiszen a szülői minta mindennél erősebb hatással bír. Emellett napjainkban igen nagy nyomás nehezedik a fiatalokra, valamenynyien túlterheltek. Azokban a családokban, ahol hiányoznak a meghitt beszélgetések, ahol nem természetes az egymás iránti figyelem, ott hamarabb keres a gyermek másfajta menedéket. Jó lenne hozzásegíteni a serdülőket ahhoz, hogy megtanuljanak okosan lazítani, valamint, hogy kialakuljon bennük egy egészséges jövőkép.

Mit tehet a kívülálló, a szakember és konkrétan az ÁNTSZ?

Az ÁNTSZ egyik legfontosabb feladata az egészségfejlesztés, amelyet már óvodáskorban el kell kezdeni. ĺgy válhat valóra egyfajta tudatformálás. Ez azonban egy rendkívül összetett terület, amelynek csak egy szelete a drogmegelőzés és ahol elengedhetetlen a szakemberek összefogása. A mi munkánk mellett nagy szerepe van a pedagógusnak, az iskolaorvosnak, a védőnőnek. A szülők részéről felmerült az igény arra is, hogy minden iskolában legyen pszichológus. Ez azért lenne valóban jó megoldás, mert az egyik alapvető probléma a kapcsolatok és a kommunikáció hibás volta. Jómagam ezért nem értek egyet a tanárok titoktartási kötelezettségével, mert a cél éppen a kommunikáció fenntartása lenne. Ha a kamasz nem tud segítséget kérni, akkor menekülési útvonalat keres a bajok elől. Másfelől, el kellene érni a fiataloknál, hogy az számítson „jó fejnek”, aki egészségesen él. Ebbe a mozgás, a helyes táplálkozás mellett az is beletartozik, hogy adott esetben vissza tudja utasítani a felé kínált drogot.

Miként lehet ezt ellenőrizni?

Nehezen, hiszen nem állhatunk folyton a kamaszok háta mögött, gondolok itt az éjszakai élet veszélyeire. Jómagam úgy tapasztalom, hogy ők ráadásul nem is szívesen adnak információt egymásról. Ezért jó ötlet a kortárs képzés, amikor a jól kommunikáló, népszerű gyerekeket kiválasztják, felkészítik, ők pedig a későbbiekben ismereteket terjesztenek, tanácsokat adnak ha szükséges. Ennek egyetlen veszélye van csupán, amelyet a gyakorlat sajnos már igazolt, hogy amennyiben túlképzik a fiatalokat, megeshet, hogy közülük kerül ki egy-egy drogterjesztő.

A fórum után hogyan tovább?

Ez csak az első lépések egyike volt, számos további tervünk van még. Szeretnénk a jövő évben egy előadás tartani, szintén a megelőzéssel kapcsolatban. Elképzeléseink szerint a 12-16 éves korosztályt célozzuk majd meg, közel háromszáz tanulót. Együttműködést tervezünk a rendőrséggel is, közös bemutatók formájában, ahol főként az érdeklődő szülők ismerhetik majd meg a különféle szereket. Fontos lenne továbbá a vidék bevonása is. Kicsi, ám fontos lépéseket teszünk. Bevallom, nem könnyű mozgósítani az embereket. Sajnos kevés olyan szponzor akad, aki ebben a munkában szívesen részt vállalna. A helyzetünk azért is nehéz, mert a civil szervezetekkel ellentétben az ÁNTSZ, mint hatóság, pályázati úton nem juthat támogatáshoz. Én azonban optimista vagyok, mert azt tapasztalom, hogy valami végre elindult.