Az Alkotmánybíróság a Btk. módosításának csak egy részét nyilvánította alkotmányellenesnek

Fiačan hozzátette, az alkotmánysértés megállapítása a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az elévüléssel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket érinti.       

A bíróság alkotmánysértőnek minősítette azt az átmeneti rendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy a 2024. március 15-e előtt jóváhagyott vádalkuknál az igazságügyi miniszter három éven belül visszamenőlegesen fellebbezést nyújthatott volna be a vádlott kárára. Az alkotmánysértés vonatkozik továbbá arra, hogy a vádlott javára fel lehessen használni a büntetőeljárás során akár jogellenesen megszerzett bizonyítékokat is.       

Az alkotmánysértés megállapítása nem érinti a Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) megszüntetését, illetve a büntetési tételek, a vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó kártérítési összegek módosítását. A jogszabály elfogadásának folyamata sem volt alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság ezekben a pontokban nem adott helyt az indítványozók kifogásainak. „Az Alkotmánybíróság nem látott olyan súlyos hiányosságokat a jogalkotási folyamatban, amelyek miatt alkotmánysértőnek lehetne minősíteni a Büntető törvénykönyv módosításának vitatott részeit” – mondta Fiačan. Bár az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gyorsított eljárás feltételei nem teljesültek, a bíróság szerint ez nem érinti olyan mértékben az alkotmányos jogokat vagy elveket, ami alkotmányellenes lenne. Az ÚŠP megszüntetésével kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy több uniós tagállamban működik hasonló szerv. „Ebben az esetben az a lényeg, hogy az Alkotmány nem szabályozza az ügyészség felépítését és tevékenységét, ezen a téren a parlamentnek széles jogkörei vannak” – közölte Fiačan.  A parlament február 8-án hagyta jóvá a módosítást.       

Zuzana Čaputová volt köztársasági elnök, valamint az ellenzéki képviselők megtámadták a kormánykoalíció által elfogadott törvénymódosítást.       

Az Alkotmánybíróság február végén úgy határozott, felfüggeszti a Büntető törvénykönyv egyes módosításainak hatályba lépését, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény, valamint a Büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit. „Mivel az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben arra a következtetésre jutott, hogy a megtámadott törvény egyes részei nincsenek összhangban az Alkotmánnyal, indokolt volt a hatályba lépés felfüggesztése” – mondta Fiačan.

Az AB elnöke hozzátette, a törvény alkotmányos voltának elbírálása komoly kihívást jelentett, például a kikért jogi szakvélemények sem mindig egyeztek, sőt ellentmondtak egymásnak. Kérdésre reagálva elmondta, az nem nyilvános, hogy melyik alkotmánybíró hogyan szavazott.

Azt is megerősítette, a kormány még februárban beadvány nyújtott be három alkotmánybíró ellen elfogultság miatt, konkrétan Rastislav Kaššák, Ľuboš Szigeti és Peter Molnár ellen, akiket még Andrej Kiska államfő nevezett ki. Az AB áprilisban úgy határozott, hogy az elfogultság megalapozatlan, ezért nem zárta ki a döntéshozatalból a három bírót.