Gorilla-ügy: Az Alkotmánybíróság elrendelte a felvételek megsemmisítését

Jaroslav Haščák 2014 óta pereskedik az állammal a Gorilla-felvételek megsemmisítése miatt, az üggyel pedig már az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott. Haščák ügyvédje, Martin Škubla tájékoztatása szerint éppen ez az uniós szerv javasolta 2023-ban, hogy nyújtsanak meg egy újabb alkotmányjogi panaszt. Škubla mindezt azzal indokolta, hogy nem tartották elégségesnek a védelmet, amit a döntés nyújtott a Penta alapítójának. Az új panasznak végül múlt héten, január 29-én adott hely az Alkotmánybíróság.

A döntés

A Martin Škubla által jegyzett közlemény arra utal, hogy a taláros testület felszólította a SIS-t, hogy haladéktalanul semmisítsék meg a felvételeket, valamint azok esetleges másolatait. A szlovák titkosszolgálat azt állítja, a felvételek már nem léteznek, Škubla így arra is kitért, hogy a  „a még meg nem semmisített felvételekkel kapcsolatban is jogorvoslatot kell kérni”. Ezzel azokra az anyagokra utalt, amiket a nyomozók egykor Marian Kočner házában foglaltak le.

Mi a Gorilla-ügy?

A Gorilla-ügy lényege, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2005-ben és 2006-ban hosszasan lehallgatott egy pozsonyi lakást a Vazov utcában. Az erről készült átirat 2011-ben került nyilvánosságra, amelyből egyebek mellett az is kiderül, hogy Jaroslav Haščák milyen titkos egyeztetéseket folytatott az akkori politikai és gazdasági elit képviselőivel. 

Az átirat tanúságai szerint a lakásban az említett Bubeníkován és Malcháreken kívül a jelenlegi miniszterelnök, Robert Fico (Smer) is járt. Az érintettek egyebek mellett arról beszélgettek, milyen illegális módon finanszírozzák az SDKÚ, a Smer, a KDH, illetve az MKP pártokat, valamint, hogy a privatizáció során megszerzett vagyont, mint zsákmányt hogyan osszák szét. De arról is szó volt, hogyan juthatnak hozzá további állami forrásokhoz. Az ügyleteknek egyik haszonélvezője a Penta volt. 

A SIS jelentette a vizsgálat eredményét az akkori miniszterelnöknek, Mikuláš Dzurindának, aki nem tett érdemi lépéseket az ügyben. Az átirat végül 2011-ben került nyilvánosságra, a megjelenése pedig tüntetési hullámot eredményezett. Később, 2019 októberében egy névtelen feladó több médium, köztük az Új Szó szerkesztőségébe is eljuttatta a 39 órás hanganyagot, amely lényegében megegyezik a korábban nyilvánosságra hozott átirattal. 

A felvételt a rendőrség egy évvel korábban, tehát 2018-ban a Marián Kočner lakásán tartott házkutatáskor is megtalálta, így 2020 decemberében Haščákot egy rövid időre letartóztatta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség. 2022 novemberében bűnszervezet létrehozása és működtetése, valamit pénzmosás különösen súlyos esete miatt vádemelési javaslatot nyújtottak be ellene. Jaroslav Haščák ellen kétszer emeltek vádat, de a büntetőeljárást minden alkalommal leállították.

Az Új Szó kiadója a Penta Investments tulajdonában lévő News and Media Holding.