Brüsszel megint retteghet

Párizs/Nizza. Háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a leg-alább 84 emberéletet követelő nizzai gázolásos merénylet miatt Francois Hollande fran-cia elnök. Már a parlament előtt van az a törvénytervezet, amely október végéig kiterjeszti a 2015. november 13-i párizsi merényletek óta érvényben lévő rendkívüli állapotot Franciaországban.

„Franciaország nem adja meg magát a terrorista fenyegetésnek” – mondta Manuel Valls kormányfő a tegnapi válságülést követően. „Új szelek fújnak, és Franciaországnak együtt kell élnie a terrorizmussal, nekünk pedig egyesülnünk kell, szolidárisaknak kell lennünk, és kollektív hidegvérről kell tanúbizonyságot tennünk” – jelentette ki Valls.

Dulakodás a gyilkossal

A válságülés előzménye, hogy a francia forradalom kezdetének, a Bastille ostromának 227. évfordulójára mintegy 100 ezer ember emlékezett csütörtökön Nizzában. A tűzijátéknak fél 11 tájban lett vége, a teherautós támadó nem sokkal ezután vette célba az egyik legkedveltebb sétányt, a Promenade des Anglais-t. A szaknyelvben „fűnyíró taktikának” megfelelően cikcakkban haladt, hogy minél több áldozatot szedhessen. Sokkal több életet is kiolthatott volna a nizzai terrorista, ha egy bátor férfi nem ugrik fel teherautójának vezetőfülkéjébe, és nem kezd el dulakodni Mohamed Lahouaiej Bouhlellel. Bouhlel ekkor már több mint két kilométeren keresztül gázolta az embereket a sétányon. A férfi akkor ugrott be melléje, mikor a gázoló egy akadály miatt kénytelen volt lelassítani. A rendőrség később elismerte, hogy a bátor férfi segítsége nélkül sokkal több áldozata lett volna a tömeggyilkosságnak.

Letartóztatás, áldozatok

Tegnap átmenetileg lezárták a nizzai repülőteret is. Őrizetbe vett a rendőrség egy nőt Nizzában, aki az első feltételezések szerint kapcsolatba hozható a csütörtök esti terrortámadással. Kiderült, a terrorista válófélben levő feleségéről van szó, akit kikérdeznek volt férje szélsőséges szervezetekkel ápolt kapcsolatairól.

Húsz belga halottja és sebesültje is lehet a nizzai terrortámadásnak – közölte az RTBF belga közszolgálati televízió. Az ABC amerikai hírtelevízió szerint két amerikai – apja és fia – vesztette életét a terrortámadásban, illetve egy ukrán és egy orosz állampolgár haláláról tájékoztatott a kijevi és a moszkvai külügyminisztérium, illetve Jereván szerint meghalt egy örmény állampolgár is. A támadásban több német állampolgár is meghalt, mint például az a két berlini diák és egy tanáruk, akik osztálykiránduláson jártak Nizzában. A merénylő számos muszlimot is halálra gázolt. A marokkói követség eddig két áldozatról számolt be: egy anyáról és gyerekéről. Állítólag egy muszlim nő, Fatima Charrihi lehetett a nizzai terrorista első áldozata, írja a BBC.

Brüsszel beleroppanhat

A terrortámadás miatt Németországban megerősítették a mélységi ellenőrzést a Franciaországgal közös határ térségében. A francia hatóságokkal egyeztetve hozott intézkedés egyik célja annak megakadályozása, hogy a támadó vagy támadók esetleges társai Németországba menekülhessenek. Belgium fokozza biztonsági készültségét a közelgő nemzeti ünnep alkalmából. A belügyminisztérium szerint Brüsszel értékelte a helyzetet, és megerősített biztonsági intézkedésekkel készül a július 21-i nemzeti ünnepre. Erőnk kifogyóban van, bele fogunk roppanni, ha nem érkezik kormányzati támogatás a rendőrség erőinek fokozására – jelentette ki Yvan Mayeur, Brüsszel polgármestere a nizzai terrortámadás kapcsán. A polgármester elmondta, több rendőrre van szükség Brüsszel utcáin a biztonság fenntartása érdekében. Különösen akkor, amikor Belgium a július 21-i nemzeti ünnepre készül. A városvezető hozzátette, hogy számos tömegeket vonzó rendezvény lesz a fővárosban, amelyek felügyelete 24 órás szolgálatot jelent majd a biztonsági szolgálatoknak. Jan Jambon belga belügyminiszter kijelentette, a nemzeti ünnep programjait nem mondják le, minden aznapi esemény a biztonsági erők teljes felügyelete alatt zajlik majd. Yvan Mayeur véleménye szerint a rendelkezésre álló lehetőségekkel Brüsszel közbiztonsága egy adott pillanatban össze fog roppanni. „Azt hittük, kifújhatjuk magunkat, de nincs módunk pihenni, nincs egy percnyi szünet sem” – fogalmazott. Hozzátette: a rendőrség és az őket segítő mintegy 1800 katona hónapok óta állandó készenlétben van, nagyon fáradtak és egyre nehezebben viselik a feszültséget. Hangsúlyozta: több rendőrre van szükség az utcákon. Arról tájékoztatott, hogy már hetek óta kérvényezte a rendőrség megerősítését, de nem kapott választ a belügyminisztertől.

A Franciaország és Olaszország közötti határon még a legkisebb átkelőnél is egyenként ellenőrzik az áthaladó járműveket a nizzai terrorakció esetleges résztvevői menekülésének megakadályozására. Olaszországban éppen tegnaptól szigorították a biztonsági készültséget.

Elítélték a terrortámadást

A világ vezetői határozottan elítélték a nizzai terrortámadást. Joachim Gauck német államfő a szabad világ elleni támadásnak minősítette a tömeges gázolást. Kiemelte, hogy július 14-e a francia forradalom eszméinek ünnepe, és ezek az eszmék „a mi értékeink is”. Kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak Angela Merkel kancellár is, aki közölte, „Németország kiáll Franciaország mellett a terrorizmus ellen folytatott harcban”. Megrázó a francia nemzeti ünnepen elkövetett nizzai terrorcselekmény könyörtelensége és különös cinizmusa – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök Francois Hollande francia államfőnek küldött részvéttáviratában. „Újra meggyőződtünk arról, hogy a terrorizmustól teljesen idegen az emberi erkölcs: semmiben se vétkes emberek válnak áldozataivá, köztük nők és gyerekek” – írta az orosz elnök. John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta: sajnálatos, hogy a különböző külügyi vezetőknek szinte hetente kell részvétet nyilvánítaniuk a terrortámadások miatt. A terrorizmus egyik legfőbb forrásának, a „terroristák keltetőgépének” nevezte Szíriát. A terrorizmus soha nem győzheti le a demokráciát, a szabadságot és a nyitott társadalmakat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint a nizzai merénylet „ismét arra emlékeztet minket, hogy a terror bárhol lecsaphat, és mindenütt harcolni kell ellene”. A leghatározottabban elítélték az arab és muzulmán országok, köztük Szaúd-Arábia és Afganisztán is a merényletet, és támogatásukról biztosították Franciaországot a terrorellenes küzdelemben. (MTI, ú)