Boldogító nem: a házasságok 40 százaléka bomlik fel

Mindenképpen figyelemreméltó tendencia, hogy egyre több olyan házasság bomlik fel, ahol nincs kiskorú gyermek a családban.

A fiatalok és az idősebbek is válnak
Boris Vaňo demográfus szerint ennek két oka lehet: vagy az, hogy olyan párok válnak el, akiknek még nincs gyerekük, tehát viszonylag fiatal házasságok mennek tönkre; vagy pedig az, hogy 25-30 éve házasságban élők intenek búcsút egymásnak. Ez utóbbira régebben kevés példa akadt, manapság azonban egyre gyakoribb jelenség. Elemzők szerint annak, hogy ilyen hosszú idő után bomlik fel a házasság, szintén két oka van: az egyik, hogy bár a viszony a két fél között már korábban megromlott, de a gyerekek miatt együtt maradnak, majd amikor azok már felnőttek, a szülők elválnak. A másik ok pedig, hogy az egyik partner másvalakivel kíván új életet kezdeni – az esetek többségében a férfi lép ki a kapcsolatból, gyakran egy nála jóval fiatalabb új partner végett.

Feltehetően tévhit az, hogy a házasság hetedik éve a legkritikusabb. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ötödik évben következik be a legtöbb válás, a kilencvenes években a harmadik évben bomlottak fel leggyakrabban a házasságok. A gyermektelen párok válása az ötödik év előtt következik be. A statisztikák szerint 2008-ban átlagosan 13 évig és 5 hónapig éltek együtt a felek, mielőtt elválnak. 1995-ben átlagosan 11 évig voltak házasok a házastársak a válásig. Az esetek nagy részében a nők kezdeményezik a válást – 2008-ban a válókeresetek 65%-át a nők adták be.

A válások leggyakoribb oka a felek eltérő természete és a különböző érdeklődési kör – a házasságok 61 százaléka bomlik fel ilyen okok miatt. Csak ezt követi a hűtlenség, mint válóok, a férfiaknál az esetek 11 százalékában, a nőknél 6,4 százalékban. A Demográfiai Kutatóintézet tanulmánya szerint a főiskolai végzettséggel rendelkező nők a leghűségesebbek férjeikhez, a férfiak körülbelül ugyanolyan arányban hűtlenek, tekintet nélkül iskolázottságukra. A harmadik ok valamelyik fél alkoholizmusa, az esetek túlnyomó részében a férfié. A statisztikák szerint hosszútávon nő az olyan válások száma, ahol a felek közös megegyezéssel válnak el, és beismerik hibáikat.

A válások általában a 30–34 éves korosztályt érintik a leginkább. 2008-ban a férfiak átlagéletkora a váláskor 41,1 év volt , a nőknél pedig 38,9 év – mindkét nem esetében az időpont fokozatosan kitolódik.

Szlovákia a középmezőnyben
A válások viszonylag magas száma ellenére Szlovákia az európai uniós országok között a középmezőnyébe tartozik. A csúcson az északi országok, elsősorban Svédország áll, a házasságok több mint 50 százaléka megy tönkre. Belgiumban és Luxemburgban is hasonló az arány. A legkevesebb házasság a déli országokban fut zátonyra: az olaszoknál a házasságok 11, a görögöknél 19 százaléka bomlik fel, de viszonylag kevés a válás Szlovéniában, Romániában, Lengyelországban és Cipruson is. Spanyolország ugyan megelőzi a svédeket is, de ennek feltehetően az az oka, hogy itt csupán nemrég enyhítettek a szigorú jogszabályokon, így most bomlanak fel azok a házasságok, melyek már nem működtek, de a törvények miatt nem válhattak a felek. Máltán pedig ma is tilos a válás.

A válások számának megnövekedéséhez a bíróságok is nagyban hozzájárultak, ugyanis 95 százalékban kimondják a válást. 1995-ben még csak a válókeresetek 76 százalékára volt ez érvényes. Korábban az is gyakrabban fordult erő, hogy a házasok kibékültek, és visszavonták a válókeresetet. Ez ma csupán az esetek 5 százalékában fordul elő.



Szülni egyre később
2008 áttörést jelentett a születések számát illetően Szlovákiában. Egy év alatt csaknem háromezerrel több gyermek született. 2007-ben 54 631 gyermek jött a világra, 2008-ban 57 586. Egyelőre nem lehet tudni azonban, hogy ez a pozitív trend tovább folytatódik-e, vagy újra csökkenni fog a születések száma. Boris Vaňo demográfus szerint annak, hogy emelkedőben van a szülések száma, feltehetően az az oka, hogy most kezdenek el szülni az ún. „Husák-gyerekek”, azaz a 70-es években, főleg azok második felében születettek.

Erre a korosztályra jellemző, hogy későbbre tolták ki az első gyermek vállalását. Ez megfigyelhető a statisztikai adatokból is. 1995-ben még 61 668 gyermek született, öt évvel később már mintegy hatezerrel kevesebb – 55 366. A születések száma egészen 2007-ig folyamatosan csökkent, majd 2008-ban hirtelen ugrás következett be. 1995-ben az első gyermek születésekor még 23,0 év volt a nők átlagéletkora, 2008-ban már 26,4. Ami 1989 előtt még ritkán fordult elő, ma már egyre gyakoribb jelenség: a nők a későbbi életkorban, negyvenéves koruk felett is vállalnak gyermeket, sőt ma már az sem ritka, hogy negyven felett vállalják az első gyermeket.

2002-ben 1,18 gyermekszülés jutott egy nőre – ez az utóbbi 15 év negatív csúcsa – 2008-ban viszont már 1,32 gyermekszülés jutott egy nőre. Ez ugyan az utóbbi kilenc év legmagasabb mutatója, az Európai Unió tagországai közül azonban még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik Szlovákia a születésszámot illetően.

1989 után csökkeni kezdett a házasságkötések száma, ezzel együtt viszont folyamatosan nő a házasságon kívül született gyermekek aránya – tavaly már 30 százalékot tett ki. Ennek egyik magyarázata a Demográfiai Kutatóintézet szerint az, hogy a rendszerváltás előtt az anyává válás lehetőségét nagymértékben befolyásolta a házasság – azaz a társadalmi előítéletek szerint a gyermeknek házasságban „illett” születnie. Húsz év alatt ezek a társadalmi elvárások megváltoztak – ma senki nem botránkozik meg azon, ha egy gyermek házasságon kívül születik, és senki nem bélyegzi meg a nőt, ha házasságon kívül, leányanyaként hozza világra gyermekét.

Elsősorban a 30 év feletti nőkre jellemző az, hogy gyermekük házasságon kívül születik. 2008-ban több mint 40 ezer gyermek született házasságban, több mint 17 ezer házasságon kívül.