Működik a „családbarát” politika? Magyarországon és Szlovákiában is többen házasodnak az uniós átlagnál

Az Eurostat friss adatai alapján 2023-ban körülbelül 1,8 millióan mondták ki a boldogító igent az Európai Unió tagországaiban, míg a válások száma nagyjából 700 ezer körül mozoghatott.

Az összesített adatok helyett azonban az elemzők célszerűbbnek látják, ha a hagyományos családmodellel kapcsolatos változásokat az úgynevezett nyers házasságkötési és válási arányszámban fejezik ki. Ezek az adatok azt mutatják, hogy egy adott időszakban (esetünkben 2023-ban) egy adott területen belül (az uniós tagállamokban) ezer főre átszámítva hány házasság és válás történik.

A nyers házasságkötési arány uniós átlaga 2023-ban 4,0 volt, míg a válások esetében ugyanez az arány 2,0 körül mozgott,

tehát ezer főre összesen 4 házasság és 2 válás jutott.

Kevesebben házasodnak, többen válnak 

Ha az említett mutatók időbeli alakulását vizsgáljuk, érdekes tendenciákat figyelhetünk meg a hagyományos családmodell alakulásával kapcsolatban. Ami a házasságkötéseket illeti, 1964-ben, vagyis az első mérések idején az arányszám még 8,0 volt, tehát az utóbbi fél évszázad során gyakorlatilag megfeleződött.

Az adatelemzők egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy csökkenő tendencia az elmúlt ötven évben nem volt folyamatos – bizonyos időközönként (például 1989-ben, 2000-ben és 2007-ben) még meg is fordult, de ezek csak átmeneti trendfordulóknak bizonyultak, és hosszú távon egyértelműen a visszaesés jellemző. Különösen jelentős (mintegy 25 százalékos) csökkenés volt megfigyelhető 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében, és bár a vírus visszaszorulása és a karanténintézkedések eltörlése óta ismét többen házasodnak, már a 2020 előtti adatokat sem sikerül megközelíteni.

A válások esetében éppen fordított folyamatok figyelhetők meg: a nyers válási arányszám 1964-ben még 0,8 volt, 2023-ra azonban elérte 2,0-t, vagyis fél évszázad alatt több mint a kétszeresét.

Ennél a mutatónál azonban kissé eltérő tendencia figyelhető meg: a legmagasabb arányszámot 2006-ban jegyezte az Eurostat (2,1), azóta pedig egyfajta stagnálás jellemző.

Az elemzők is megjegyezték, hogy míg a házasságkötések számának csökkenése az elmúlt két évtizedben látványos volt, addig a válások száma nem emelkedett ilyen rohamos tempóban.

Szlovákia jobb az átlagnál, Magyarország dobogós helyen

Míg a gazdasági mutatók esetében Szlovákia sok esetben az uniós átlag alatt helyezkedik el, addig a házassági és a válási adatoknál más a helyzet: nálunk ezer főre átszámítva 4,9 frigy köttetik, ami összeurópai viszonylatban is egészen magasnak mondható. Emellett a válások száma is kevesebb az uniós átlagnál, Szlovákiában ezer főre 1,5 válás jut.

A nyers házasságkötési arányban Magyarország még Szlovákiánál is jobban teljesít – az 5,2-es arány a harmadik legmagasabb az egész unióban, csak Románia (5,8) és Lettország (5,6) előzi meg.

A válási arányszám Magyarországon szintén alacsonyabb az átlagnál (1,8).

Általánosságban elmondható, hogy a házasságkötések a közép-európai országokban gyakoribbak, például Ausztriában az arány 5,0, Horvátországban 4,5, Csehországban pedig 4,4. A nyugat-európai országok pedig inkább elmaradnak az átlagtól: Hollandiában például 3,8, Spanyolországban 3,5, Olaszországban pedig 3,1. A legrosszabbul Szlovénia áll, ahol az arány 3,0.