Sajtószabadság: romlás Szlovákiában és a világban, pangás Magyarországon

Az index 180 országban hasonlítja össze a sajtószabadság helyzetét. A jelentésben hivatalosan azt mérik, hogy az újságírók milyen módon képesek függetlenül és fenyegetések nélkül ellátni a hírszolgáltatásokra vonatkozó feladatukat. A 2025-ös jelentés az előző év során begyűjtött adatokra alapoz. Az RSF százas skálán osztályozza az országokat, miközben begyűjti az egyes államokban történt incidensek listáját, valamint megkérdezi a helyi szakembereket a saját személyes, szubjektív véleményükről is.

A figyelembe vett szempontok között szerepel a politikai környezet, azaz hogy mennyiben számíthatnak az újságírók a döntéshozók támogatására, mekkora az átláthatóság mértéke, valamint milyen módon tartják tiszteletben az autonómiát. Az RSF követi az újságírásra vonatkozó jogi környezet változásait és a gazdasági körülményeket, valamint az esetleges szociális és kulturális korlátozásokat. Az újságírók személyes biztonsága szintén szerepet játszik az értékelésben.

Szlovákia alaposan visszaesett

Szlovákia egy év alatt a huszonkilencedik helyről a harmincnyolcadikra zuhant vissza a listán, az ország értékelése pedig 76 pontról nem egész 72-re csökkent. A jelentés kiemeli, hogy az újságírásra vonatkozó törvényi környezet kimondottan jó (a 17. legjobb a vizsgált országok között), de a politikai beavatkozások (60. az összesített listán) és az újságírók gyenge biztonságérzete (51.) miatt romlott az újságírói környezet.

Az országra vonatkozó jelentés megemlíti, hogy növekszik a politikai nyomás a Markíza televízióra, valamint átalakult a közmédia, az RTVS helyén egy átszervezéssel létrejött a Szlovák Televízió és Rádió (STVR).

A dokumentum rizikóként értékeli a Penta hatását a bulvárhírekre, valamint úgy látja, hogy Robert Fico visszatérése óta ellenséges környezet alakult ki az újságírás számára. A jelentés pozitívan látja a digitális előfizetéses modell elterjedését, viszont felhívja a figyelmet arra, hogy az inkább liberális médiakörnyezet feszültséget okoz a hagyományosan konzervatív társadalomban.

Magyarország stagnál

Az RSF a magyarországi médiaviszonyokat hagyományosan rosszul értékeli – az Orbán-kormány hatalomra kerülése utáni süllyedés után 2023-ban enyhén javult az újságírói környezet minősége, idén pedig a 67. hely után az ország a 68. helyre került. A szervezet szerint kimondottan rossz a politika által létrehozott környezet, ennek terén Magyarország egyenesen a 124. helyen áll a vizsgált országok listáján. A helyezésen a viszonylag kedvező szociális körülmények (46.) javítanak.

A jelentés problémásnak látja a médiapiac összpontosulását a kormányközeli KESMA Alapítvány kezében, de felhívja a figyelmet arra, hogy az ettől független média megőrizte az erős pozícióját a nemzeti hírszolgáltatási piacon. Példaként az RTL Klub, a Partizán videós csatorna, a Népszava napilap, a HVG és több híroldal (24.hu, 444.hu, Telex) kerül említésre.

Az RSF kiemeli, hogy 2010 óta folyamatosan történnek próbálkozások a média pluralizmusának és függetlenségének megtörésére, valamint a 168 Óra hetilap leállítását is megnevezi jelentős eseménynek a közelmúltból – igaz, ez 2022-ben történt. A törvényi környezet romlását a Klubrádió frekvenciájának 2021-es megvonásával, valamint a 2023-as szuverenitásvédelmi törvénnyel indokolja. Az indoklásban előkerül a Soros György elleni kampány és az újságírók valószínű megfigyelése is a Pegasus-szoftver segítségével.

A kelet és a nyugat

A globális eredményeket összehasonlítva feltűnő a – több évtizede létező – törésvonal a nyugat-európai és ázsiai országok között. A lista élén hagyományosan a skandináv és balti államok állnak, Norvégia 92, Észtország 89, Hollandia 88 pontot kapott az RSF-től. A sereghajtó az afrikai Eritrea (11 pont), a 13 pontos Észak-Korea, valamint a 15 pontot elérő Kína. Magyarország kerekítve 63, Szlovákia pedig 72 pontot szerzett az összesítésben.

Európai viszonylatban Oroszországon és Fehéroroszországon túl a balkáni országok jöttek ki a legrosszabban az összehasonlításból, Szerbia 54 ponttal csak a lista 96. helyére fért fel, de Magyarországnál rosszabbul végzett Georgia (114. hely), Koszovó (99.), Görögország (89.), Bosznia és Hercegovina (86.), Albánia (80.), valamint Bulgária (70.) is. Csehország a közép-európai régió legjobban teljesítő országa, világviszonylatban is a tizedik legjobbként értékelték a helyi médiaviszonyokat. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok a sajtószabadság szempontjából csak az 57., és „mindössze” két helyet rontott az elmúlt évben.

Az RSF érdekes megállapításokat tesz a világban átívelő trendekre vonatkozólag. Az újságírószervezet szerint a média gazdasági helyzete még a Covid-válság idején tapasztalhatónál is rosszabbra fordult, de a politikai körülmények a világban szintén rohamléptekkel romlanak. Ennek következtében több jelentős médiatermék a megszűnés szélére sodródott, vagy be is zárták. A gazdasági következmények különösen érzékenyen érintik az amerikai sajtót.

A szervezet veszélyként érzékeli az óriási internetes vállalatok, mint a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon és a Microsoft kezében összpontosuló információterjesztést, ami a hirdetési bevételek csökkenéséhez és a média nagyvállalatok kezében való összpontosulásához vezet. A lista vezetése óta először történt meg, hogy a vizsgált országok átlageredménye 55 pont alá süllyedt, azaz a világ nagyobbik részében már kimondottan problémásnak számít a sajtó helyzete. A régiós különbségek az Európai Unió és a világ többi része között szintén nőttek az elmúlt időszakban – hívja fel rá a figyelmet az RSF.