Személyi kellhet a kommenteléshez

Az SNS kormánypárt frakciójának négy tagja, Adam Lučanský, Rudolf Huliak, Roman Michelko és a párt vezetője, Andrej Danko a napokban a sajtótörvény módosítási javaslatával állt elő. A négy képviselő által szorgalmazott változások szerint a honlapjukon az olvasói kommentelésre lehetőséget nyújtó médiumoknak a cikkeik alatti hozzászólások íróitól a személyazonosságuk megállapítására alkalmas adatokat kellene bekérniük. Így például a hírportálok cikkei alatt hozzászólóknak a valódi nevükön kívül be kellene küldeniük a személyi számukat, lakcímüket, telefonszámukat, valamint nyilatkozniuk kellene az állampolgárságukról. A törvénymódosítás szövegéhez tartozó hivatalos indoklásban pedig azt írják, a kommentíró olvasó erre a célra a személyi igazolványa, vagy az útlevele fényképét is leadhatná az adott médiumnak. Ezen adatok valódiságát aztán a sajtóorgánumnak valamilyen módon ellenőriznie kellene. Az SNS szerint az intézkedés célja, hogy amennyiben a kommentelés során valamelyik felhasználó bűncselekményt követ el, akkor a médium az adatait továbbítani tudja a rendőrségnek.

A Facebookon is?

A kormánykoalíció képviselői a Robert Fico (Smer) miniszterelnök elleni merénylet után kezdtek el arról beszélni, hogy fel szeretnének lépni a gyűlölködő internetes megnyilvánulások ellen. Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter például úgy nyilatkozott, keményen fellépnek mindenki ellen, aki az interneten pártolja a kormányfő elleni merényletet. A tárcavezető a közmédia egyik politikai vitaműsorában kijelentette, hogy a nagy közösségi oldalak, így pl. a Facebook esetében is a fent leírtakhoz hasonló szabályozást szeretnének bevezetni. Itt érdemes arra emlékeztetni, hogy ennek a közösségi oldalnak az európai székhelye Írországban van, az ottani törvények hatálya alá esik, így a szlovákiai jogszabályok csak nehezen, vagy sehogy sem vonatkoztathatóak rá. Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szakértője az Aktualitynek adott nyilatkozatában rámutatott, pont a kormánypárti politikusok léphetnének fel az interneten terjedő gyűlölet ellen azzal, hogy nyilvánosan elítélik az ilyen megnyilvánulásokat, de ehelyett olyan dezinformációs médiumokban szerepelnek, amelyek például rendszeresen támadnak az újságírók ellen.

A sajtó korlátozása

Az SNS-es képviselők által benyújtott törvénymódosítási javaslat szerint a sajtóorgánumok esetében újra bevezetnék az ún. „helyreigazításhoz való jogot”. Ennek értelmében, ha valakinek nem tetszik, amit az adott médium róla ír, akkor követelheti, hogy a sajtóorgánum közölje az ő nyilatkozatát, mégpedig ingyen, az eredeti cikkel egyenértékű helyen és méretben. Minderre akkor lenne lehetőség, ha az eredeti cikk téves vagy hiányos tényállítása az illető méltóságát, magánéletét vagy a jogi személyek esetén azok jóhírét érinti. Ha a sajtóorgánum nem hozza nyilvánosságra az érintett által megfogalmazott helyreigazítást és a bíróság szerint a korrekciónak helye lett volna, akkor az illető ezertől 15 ezer euróig terjedő kártérítést követelhetne a médiumtól. A „helyreigazításhoz való jogot” valamilyen formában már a sajtótörvény előző változatai is tartalmazták. A Heger-kormány idején, 2022-ben azonban egy új szabályozás lépett életbe, amely ezt a fogalmat a „nyilatkozáshoz való joggal” helyettesítette, és amely kevésbé szigorú, mint a „helyreigazításhoz való jog”.

A sajtótörvény módosításának hivatalos indoklásában maguk az SNS-es képviselők is azt írják, a „helyreigazításhoz való jogot” ahhoz nagyon hasonló formában szeretnék újra bevezetni, ahogy az 2008-ban, az 1. Fico-kormány idején történt, amikor a Smer a Vladimír Mečiar vezette HZDS-szel és a Ján Slota által irányított SNS-szel együtt kormányzott. A sajtótörvénynek azt a módosítását akkor élesen bírálták a médiumok, mert az ún. „válaszadáshoz való jogot” is tartalmazta, amely lényegében közvetlen beleszólást adott a például a politikusoknak abba, hogy mi kerül egy újság hasábjaira. Tizenhat évvel ezelőtt a lapok, köztük az Új Szó egységesen azzal tiltakozott a lépés ellen, hogy fehér címlappal jelent meg, amelyen a sajtótörvény „főbűneit” sorolták fel. Az állam biztonsági tanácsának szerdai ülése után Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, miután hosszasan bírálta a sajtó képviselőit, arról beszélt, hogy pont a válaszadáshoz való jognak a bevezetését mérlegelik, de ezt csak a valótlan információkra vonatkoztatta. Egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy a Smernek és a Hlasnak a képviselői támogatják-e az SNS-es kollégáik javaslatát.

Irreális elvárás

Ifjabb Mészáros Lajos ügyvéd, lapunk jogi rovatának szerzője az SNS-es képviselők javaslatával kapcsolatban elmondta, véleménye szerint a kommentelők adatainak begyűjtése ebben a formában a magánélethez való jogba való aránytalan beavatkozás lenne. Arra emlékeztet, hasonló ügyekben az Európai Unió Bírósága és a szlovákiai Alkotmánybíróság is az adott törvényben előírt adatgyűjtési kötelezettség arányosságát egy ún. szükségesség/arányosság teszt keretében vizsgálta. „Az eddigi joggyakorlat nagyon érzékenyen kezelte az adatvédelembe való beavatkozást, a legtöbb ilyet aránytalannak értékelte. Ebből a gyakorlatból kiindulva a jelenlegi módosítási javaslat valóban aránytalan lehet, ezért pedig alkotmányjogi szempontból aggályosnak tekinthető” – nyilatkozta a jogász.

Ifjabb Mészáros arról is beszélt, a módosítással a törvényalkotó a hírportálokra nagyon szigorú kötelezettségeket róna ki. Ilyen lenne a kommentelő személyes adatainak ellenőrzése, illetve ezen adatoknak a tárolása. Ugyanakkor semmilyen eszközt nem biztosít a médiumoknak erre, hiszen a sajtótermékek nem férnek hozzá az állami nyilvántartásokhoz. A jogász szerint ezért kétséges, hogy bármilyen módon ellenőrizni tudnák a kommentelők által megadott adatokat. „A jogszabály tehát ebben a formájában gyakorlati szempontból kivitelezhetetlennek tűnik, mivel a valóságban lehetetlen volna maradéktalanul betartani” – teszi hozzá a szakértő.

A jogász szerint az SNS-es képviselők törvénymódosító javaslatának már csak azért sincs értelme, mert az kizárólag a médiumok egy kisebb csoportját érintené. „Ebbe a csoportba nem tartoznak bele a közösségi médiumok, de a különböző videómegosztókon működő, magukat inkább bloggernek, minit médiumnak tekintő tartalomgyártók is kívül esnek ezen. Az ő tartalmaik alatti kommentekre ugyanis a törvénynek nincs ráhatása, ezért a módosítás kifejezetten és látványosan célt téveszt” – véli az ügyvéd.

Tomáš Kamenec médiajogász az Aktualitynek szintén úgy nyilatkozott, a médiumok számára komoly problémát jelenthet a kommentelőik által beküldött személyes adatok el-lenőrzése, hiszen a külföldi felhasználók esetében a portáloknak erre végképp semmilyen eszköze nincs. A jogász szerint a javaslat problémás lehet a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog szempontjából is. A sajtóorgánumoknak ugyanis a beküldött érzékeny adatokat biztonságosan kellene tárolniuk, amire általában nem rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával.

A helyreigazításokról

Ifjabb Mészáros továbbá arra is rámutatott, a törvénymódosítás beterjesztői ugyan a 2008-as helyreigazítási jog visszaállítására hivatkoznak, de javaslatuk alapján még az egykori jogszabálykereten is túlmennek. Ugyanis még a régebbi törvény sem tartalmazta, hogy a helyreigazítás le nem közlése következtében indított perekben a bíróságnak 30 napon belül döntenie kell. Az SNS-es honatyák viszont ezt szeretnék bevezetni. Ifjabb Mészáros szerint a rendelkezés nagyon szűk időt és teret biztosít egy átfogó bizonyítási eljáráshoz. Kiemelte, az SNS-es képviselők indítványa a korábbi szabályozáshoz képest abban is szigorít, hogy a beperelt médiumnak kellene meggyőznie a bíróságot a helyreigazítás elmulasztásának indokoltáságáról, nem pedig a pert indító magánszemélynek, jogi személynek kellene igazolnia, hogy őt sérelem érte. Ifjabb Mészáros szerint az ilyen, fordított bizonyítási elvet ugyan bizonyos, pl. antidiszkriminációs peres eljárásokban alkalmazzák, de tényleg csak kivételesen. A hagyományos esetekben ugyanis az ilyen perek indítójának, tehát ebben az esetben a magánszemélynek vagy jogi személynek bizonyítani is tudnia kell, hogy őt sérelem érte. Az SNS-es módosítás nyomán azonban ez a sajtóorgánumok ellen indított perekre nem vonatkozna. „Ezért azzal a jogeszközzel, amit a javaslat tartalmaz, viszonylag könnyen vissza lehetne élni” – tette hozzá az ügyvéd.