Bajban a hazai sajtószabadság

A világ 180 országa közül Szlovákia jelenleg a 29. helyen áll, szemben a tavalyi 17. helyével. Az RSF által pénteken, a sajtószabadság világnapján publikált elemzéséből kiderül, az elmúlt időszakban az országnak több olyan kormánya volt, amely a médiaszabadság javítására törekedett.

„A 2023-as parlamenti választás azonban visszaadta a hatalmat Robert Fico miniszterelnök kezébe, ami azt jelenti, ennek a korszaknak vége” – írják azzal, a kormánykoalíció tagjai támadják az irányukba kritikus sajtót és nem hajlandóak a kérdéseikre válaszolni. Kiemelik, hogy nem ítélték el Marián Kočnert, akit Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolásának megrendelésével vádolnak. Arról is írnak, az újságíróknak ellenséges környezetben kell dolgozniuk, de az állami és a magántulajdonban lévő média is folyamatosan kiszolgáltatott a sajtóközegen kívülről érkező érdekeknek. Megemlítik, hogy a Markíza televízió politikai nyomás célpontja lett, a Nový Čas bulvárlapot pedig megvásárolta a Penta tulajdonában lévő kiadó, amivel a legolvasottabb bulvárújságok egy kézbe kerültek. De arról is írnak, több sajtóorgánum került oligarchák tulajdonába. Az újságírókat gyakran érik támadások az online térben. Néhány nappal ezelőtt az Új Szó testvérlapjának, a Vasárnapnak a munkatársát, Vrabec Máriát pedig a postaládájába dobott névtelen levélben fenyegették meg.

Pavol Szalai, az RSF-nek az Európai Unióért és a Balkánért felelős szekcióvezetője a Denník N-nek adott nyilatkozatában rámutat, Szlovákiában a vizsgált összes aspektusban, így politikai, jogi, gazdasági és biztonsági tekintetben is romlott a szlovákiai sajtószabadság állapota. A legnagyobb mértékben a politikai faktor romlott, ami a 4. Fico-kormány hivatalba lépésének tudható be. Az RSF szakértője szerint a sajtószabadság szempontjából problémát jelent az is, hogy a kritikus médiumoktól megvonták az állami reklámmegrendeléseket. Szalai kiemeli, az ország a rangsorban való 12 helyes visszaesésével az Európai Unió országainak rosszabbul teljesítő felébe került át.

Összehasonlításképpen Csehország azzal együtt is a 17., hogy szintén négy helyet rontott, Lengyelország ugyanakkor tíz pozíciót előreugrott és a 47. helyen áll, Magyarország pedig a V4-es országok közül a messze legrosszabb értékelést kapta, a 67. helyezést érte el úgy, hogy öt helyet még javított is. Az RSF szerint globális vonatkozásban a sajtószabadságot pont azok fenyegetik a legjobban, akiknek védenie kellene azt, mégpedig a politikai szereplők.

Az RTVS torkán a kés

Ugyan az elemzés kidolgozásakor már figyelembe vették és negatívan értékelték, hogy a 4. Fico-kormány 30 százalékkal csökkentette a közmédia (RTVS) költségvetését, a vizsgálatba már nem került bele, hogy a kabinet olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely gyakorlatilag megszüntetné a független közműsor-szolgáltatót és erős politikai irányítás alá vonná a köztévét és a közrádiót. Az RSF szakértője azonban arról beszélt, ha ez Ficóéknak sikerül, az azt jelentheti, hogy az RTVS a kormány propagandaeszközévé alakul.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia csütörtökön este a közmédia függetlensége melletti kiállásként tüntetést szervezett Pozsonyban. Michal Šimečka pártelnök a demonstráció színpadára lépve kijelentette, az RTVS megmentésének érdekében készek hasonló lépéseket tenni, mint a büntető törvénykönyvnek a kormány által tervezett módosításakor. Arról beszélt, készek további tömegtiltakozásokat összehívni, a törvény elfogadásának parlamenti folyamatát obstruálni, illetve a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé utalni. „Szlovákiának erős és független közmédiára van szüksége” – jelentette ki. Szerinte, ha a kormány ellenőrzése alá vonja a közmédiát, akkor az az orbáni és putyini rendszerhez vezető úton tett lépés. A fővárosi Szabadság térre összehívott tüntetésen hozzávetőlegesen 4-5 ezren vettek részt. A demonstráció szervezésében a többi ellenzéki párt nem vett részt, a KDH azt kommunikálta, az üggyel kapcsolatos parlamenti lépéseiket szeretnék koordinálni az ellenzéki többi szereplőjével.

A globális kép

Az RSF sajtószabadság-listáját, ahogy tavaly, idén is Norvégia vezeti, amely mögött Dánia lett az ezüstérmes és Svédországé a bronzérem. A második helyen korábban Írország állt, ahol azonban a sajtó munkatársainak a politikusok általi megfélemlítését regisztrálták, így a 8. helyre esett vissza. Az első tízben van még Észtország, Portugália, Svájc és Németország. Ukrajna a háború ellenére a 61. helyet kapta, és javítani is tudott, mert az újságírók a munkájukat jobb politikai környezetben végezhetik, illetve a konfliktusrégióban sikerült jobban védeni a sajtó munkatársainak életét. Oroszország a listán a 162., az újságírókat zaklatják, külföldi ügynököknek bélyegzik. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta több mint 1500 újságíró menekült el Oroszországból. A lista legvégén a korábbi években Vietnám, Kína és Észak-Korea állt, most azonban a 180. a semmiféle emberi jogot garantálni nem képes Eritrea, a 179. Szíria lett, ahol lényegében polgárháborús káosz uralkodik, míg a 178. Afganisztán, ahol pedig az iszlamista tálibok vették át a hatalmat.

Az RSF arra hívja fel a figyelmet, hogy 2024 globálisan a legnagyobb választási év az emberiség történetében, idén járulhatnak egyszerre legtöbben az urnákhoz. Az elemzésben azzal kapcsolatos aggodalmuknak adnak hangot, hogy a sajtószabadságot korlátozó szereplők juthatnak hatalomra. A folyamatban lévő konfliktusok közül pedig a gázai háborút emelik ki, ahol az izraeli fegyveres erők több mint 100 újságírót öltek meg, közülük 22-t a munkájuk végzése közben.