„Becsukatnék minden kultúrházat, ahol Kotlebáék megjelennek”

Van veszélye annak, ha a szélsőséges pártok önkormányzati intézményekben – kultúrház, városháza – lehetőséget kapnak a kampányolásra?Természetesen van. Szívem szerint becsukatnék minden kultúrházat, ahol megjelennek, de jogállamban élünk, ahol a törvények, amelyek ezt lehetővé teszik, ezekre a pártokra is vonatkoznak. Olyan pártról van szó, melynek nemcsak megyeelnöke van, hanem a parlamenti választásokon is nyolc százalékos támogatottsággal került az országgyűlésbe. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felvilágosításra. Főleg a fiatalok felvilágosítására. Azt a látszólag paradox dolgot is meg kellene tenni, hogy azokat a fiatalokat, akik vonzódnak ilyen csoportokhoz, le kellene ültetni és meg kellene őket kérdezni, mi viszi őket oda.  MAGYAR VÁROSOKBAN KAMPÁNYOLNAK KOTLEBÁÉK Mivel sikerül megszólítaniuk a fiatalokat?Néhány éve készült egy ezzel kapcsolatos felmérés. E szerint a szélsőségesekkel szimpatizáló fiatalok zömének szüleivel volt vagy van konfliktusa. Őket utálják, velük vannak kibékíthetetlen ellentéteik és menekülnek otthonról. Amikor hasonszőrűekkel találkoznak, akik azt mondják nekik, hogy gyertek közénk, mert itt jó lesz nektek, úgy érzik, megtalálták azt a közösséget, ahol megértik őket.  Van összefüggés a szélsőséges támogatottsága és egy település vagy régió gazdasági elmaradottsága között?Az 1930-as évek első felében Németországban 6 millió munkanélküli volt. Több millió ember és család volt kilátástalan helyzetben, amikor jött egy ugráló, integető, gesztikuláló őrült, aki azt állította, meg lehet szüntetni ezt a helyzetet. És valóban olyan intézkedéseket vezettek be, amelyekkel felszámolták a munkanélküliséget, utak és lakások épültek, és senki nem vette észre, hogy ezzel párhuzamosan a háború felé haladnak. Kotlebáék is a gazdasági és szociális bizonytalanság megszüntetését ígérik. Emellett a vonatokban járőröző Kotleba-legénység a biztonság hamis illúzióját igyekszik kelteni azzal, hogy megkérdezik az utasoktól, vigyázhatnak-e rájuk. Azzal, hogy átvesznek bizonyos funkciókat az államtól, ők lesznek azok, akik megtestesítik magát az államhatalmat.  A párt látványos átalakuláson megy át. Változtattak retorikájukon és fellépésükön is. Ezzel az arculatváltással nem veszítik el biztos szavazóbázisukat?  Nem veszítik el, mert a biztos bázis jól tudja, hogy ez csak egy hivatalos kommunikáció. Tudják, hogy hatalomhoz csak úgy juthatnak, ha meg tudnak szólítani másokat is. Így lett például a Jobbikból néppárt. Tudják, hogy a durva kommunikációra csupán az emberek 10-15 százaléka vevő. A kemény mag tudja, hogy a felszín alatt megmarad a cigány-, a zsidó- és az idegengyűlölet. Sok ember a határon mozog: az erőszakot ugyan elutasítja, de határozott fellépést követel. Elsősorban ezeket a választókat akarják megszólítani. Nagyon fontos lenne, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan beszéljünk. Grigorij Mesežnikovval politológussal és Radovan Bránik szélsőségesség-szakértővel több városban megfordultunk és tartottunk előadást a témáról.