„Barnamezős” beruházások

A kormány májusban tárgyalta a környezetvédelmi tárca elemzését az ipari parkok létesítésére alkalmas helyszínekről. Erről beszélgettünk Miklós László környezetvédelmi miniszterrel.

– Azt szeretnénk, ha lehetőség szerint az új gyárak már meglevő csarnokokban, létező infrastruktúrára épülnének. Somogyi Tibor felvételeMilyen feltételek alapján döntöttek az egyes helyszínek alkalmasságáról?

Háromféle szempontot vettünk figyelembe. Nagyon fontos volt a természetvédelmi és a vízvédelmi területek közelsége. A területtervezési kritériumok között szerepeltek az infrastruktúra kiépítettsége és a közlekedési lehetőségek, valamint ezek helyzete az ország területfejlesztési koncepciójában. A harmadik szempont a régiók jelenlegi gazdasági helyzete volt, például a munkanélküliség aránya. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány elé egyelőre egy tájékoztató került, amelyben véleményt mondtunk azokról a helyszínekről, ahol eddig felvetődött az ipari park létesítésének gondolata. Ezeket három kategóriába soroltuk; vannak, amelyek ellen nincsenek kifogásaink, vannak olyan területek, amelyeken bizonyos feltételek megteremtése után létesíthetnek ipari parkot, és vannak helyek, ahol nem javasoljuk ilyen létesítmények kialakítását.

Mennyiben kötelező ez az anyag?

Ez egyelőre csak ajánlás, de a következő lépésben egy, az eddiginél aprólékosabb elemzés alapján kötelező érvényű területfejlesztési dokumentummá dolgozzuk át. Ehhez még hozzá szeretném tenni, hogy néhány járást, ahonnan kevés javaslat érkezett, felkértünk újabb helyszínek kiválasztására. Ezek között főként dél-szlovákiai járások szerepelnek.

Fennáll a veszély, hogy a munkahely-teremtési kényszer háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontokat?

Az ipari parkok létesítése minden fejlett országban környezeti hatástanulmányt igényel, a nyugati beruházók nem lepődnek meg, ha nálunk is ezzel találkoznak. Mi ebben a tanulmányban nem régiókat zártunk ki. Ha egy adott helyszínre most nemet mondtunk is, az nem jelenti azt, hogy akár az adott kataszter másik részén nem lehetne megvalósítani a beruházást. Tény viszont, hogy elsősorban az úgynevezett barnamezős beruházásokat támogatjuk, ami azt jelenti, hogy az új gyárak már meglevő csarnokokban, létező infrastruktúrára épülnek. Tudom, hogy a legtöbben az új, zöldmezős beruházásokat kedvelik, de a tönkrement gyártelepeket is rekultiválni kell, hasznosításuk közérdek. Az ipari parkok az ott alkalmazott modern technológiáknak köszönhetően általában nem jelentenek veszélyt a környezetre. Mégsem szeretnénk, ha a parkokat természetvédelmi területre telepítenék. Ilyen konfliktusra friss példa a Hegyháti Ipari Park, ahol a védett területhez tartozó erdő elfoglalásával is számolnak.

Ha egyelőre csak ajánlásról van szó, miben segíti ez az érintett önkormányzatokat?

Eddig az összes ipari parkot úgy szervezték, hogy először mindent eldöntöttek, s csak utána kezdték készíteni a környezeti hatástanulmányt. Ajánlásunknak köszönhetően a jövőben nem kell attól tartani, hogy egy sor előkészítő munka után derül ki, hogy az adott helyszín nem felel meg a környezetvédelmi minisztériumnak. Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy a regionális területfejlesztési tervek alapján felvázoljuk az ilyen célra fenntartott területeket. Erre a munkára sajnos nem sikerült anyagi fedezetet találnunk, így készült el az említett elemzés.

Az ipari parkokról sok szó esik, de nagyon kevés van belőlük. Ez a téma csak most van felfutóban, ráadásul a decemberi önkormányzati választások után várhatóan új polgármesterek folytatják vagy kezdik a tervek előkészítését.

Nekik arra kell figyelniük, mit mond a kiszemelt helyszínről a rá vonatkozó területfejlesztési terv. A hegyháti probléma is úgy keletkezett, hogy az ottani területfejlesztési terv más helyszíneken számolt ipartelepítéssel, emiatt változtatást kellett jóváhagyni. Ezt azonban előre el kell készíteni, nem akkor, amikor már majdnem megkezdődött a beruházás.

Mennyire tartja megbízhatónak ezeket a régiós területfejlesztési terveket?

A minőségük kérdése hosszabb vita tárgya lehetne, de hangsúlyozom, ezek mögött komoly munka áll, és a hazai urbanisztika jó színvonalon dolgozik. A nagyobb léptékű koncepcióknál – amilyen a régiós területfejlesztési terv is – a legfontosabbak a kizáró tényezők, vagyis azon területek kijelölése, amelyeken nem lehetséges ilyen jellegű fejlesztés. Egyébként ezeket a terveket minden község véleményezhette. Amelyik esetleg kimaradt belőle, lehetősége van a változtatásra. Mi az előbb említett anyaggal abban szerettünk volna segíteni, hogy senki ne kezdjen olyan területen ipari park előkészítésébe, ahol az eleve lehetetlen.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?