Barack Obama, az USA 44. elnöke

MTI-PORTRÉ

A hawaii Honoluluban született 1961. augusztus 4-én kenyai apától és kansasi fehér bőrű anyától. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és Honoluluban házasodtak össze, de két évvel fiuk születése után különköltöztek, majd elváltak. A Harvard Egyetemen közgazdász végzettséget szerzett apa végül visszatért hazájába, ottani házasságaiból még hét gyermeke született. 1982-ben meghalt autóbalesetben. Obama anyja hozzáment egy indonéz férfihoz, s Indonéziába költöztek, ahol lányuk született. Obama tízéves korában visszaköltözött Hawaiira, ahol anyai nagyszülei nevelték. Sokáig küzdött apja hiányával, amit saját bevallása szerint soha nem tudott teljesen feldolgozni.

Obama a New York-i Columbia Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, majd a Harvardon jogi doktorátust, s első afroamerikaiként lett a Harvard jogi folyóiratának elnöke. New Yorkban és Chicagóban pénzügyi tanácsadó cégnél, majd egy egyházi alapítású chicagói szervezetnél dolgozott, amely a szegénynegyedekben élők körülményein akart javítani. Feleségét, aki szintén jogász, még ügyvédgyakornokként ismerte meg, házasságukból két lány született. Jogi diplomájának megszerzése után polgári ügyekkel foglalkozott, s 12 évig alkotmányjogot oktatott a Chicagói Egyetemen.

Politikai pályafutása 1996-ban kezdődött, amikor beválasztották Illinois állam szenátusába. Itt jóléti kérdésekkel foglalkozott, és volt az állami egészségügyi bizottság elnöke is. 2004-ben elsöprő fölénnyel választották be a washingtoni szenátusba, ahol saját lobbiszervezetet alakított, öt szenátusi bizottságnak volt a tagja és tucatnyi törvényt kezdeményezett.

A 2008. évi választási hadjáratban a párton belül legnagyobb ellenfele Hillary Clinton, Bill Clinton volt elnök felesége volt, akit öt hónapi ádáz küzdelem után győzött le, majd kormánya megalakításakor külügyminiszterévé tett meg. Elnökjelöltként kampányának jelszava a „változás” volt, s a 2008. november 4-i elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott republikánus ellenfele, John McCain szenátor felett. Az Egyesült Államok első afroamerikai elnökét 2009. január 20-án kétmilliós tömeg előtt iktatták be hivatalába.

Obama elnökké választásával egy időben bontakozott ki a pénzügyi világválság, miközben megörökölt két folyamatban levő külföldi háborút és Amerika nemzetközi népszerűtlenségét. Még abban az évben – nagy vitákat kiváltva – neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. Legnagyobb belpolitikai sikere a nehezen elfogadtatott egészségügyi reform volt, hivatali éveit a válságból való kilábalás nehézségei, s a gazdaság tartós gyengélkedése jellemezte. Választási ígéretének megfelelően kivonult Irakból, ahol már harcoló amerikai csapatok nincsenek, valamint fokozatosan csökkenti az amerikai jelenlétet Afganisztánban is, az ottani kivonulás végső dátuma 2014 vége. Nem teljesítette azonban a sokat bírált guantanamói fogolytábor bezárására tett ígéretét, ahol még napjainkban is vannak terrorizmussal gyanúsított rabok.

Barack Obama hivatali ideje alatt sokat változott. Ügyel a testsúlyára, s mivel egyik kedvenc étele a hamburger, naponta több kilométert tesz meg a futópadján, súlyt emel és kosarazik, sőt a dohányzást is abbahagyta.