AKO-felmérés: a Szövetség szavazói közül is többen két nemzetiséget jelöltek

Az AKO közvélemény-kutató ügynökségnek az Új Szó számára készített exkluzív adatfelvételéből kiderül, hogy az alakulóban lévő Szövetség nevű párt és az Igor Matovič (OĽaNO) vezette politikai formáció szavazói között vannak a legtöbben, akik a népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél vallották magukat magyarnak. 

Az AKO legutóbbi felmérése szerint az MKP-ból, a Hídból és az Összefogásból alakulóban lévő Szövetség nevű pártra a választók 4,2 százaléka adta volna a szavazatát. Az ügynökség szerint ennek a csoportnak 71 százaléka az idei népszámlálás során csak egy nemzetiséget jelölt meg. Ugyanakkor a Szövetség választóbázisában van további 17 százalék, aki a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél szlováknak vallotta magát. Az alakulóban lévő párt szavazóinak 8 százaléka pedig a népszámlálásban ennél a második kérdésnél jelölte meg a magyar nemzetiséghez tartozását. A Szövetség szavazói között volt további 4 százalék, aki nem tudott, vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a népszámlálás során megadott-e egy második nemzetiséget, vagy sem. 

A kutatásból az is kiderül, hogy a formáció választóinak legnagyobb része, 92 százaléka, egyetlen vagy első helyen a magyar nemzetiségűnek vallja magát. A maradék 8 százalék egyetlen, vagy első helyen szlovák nemzetiséggel azonosul. 

 A szlovák pártok 

A szlovák pártok közül az Igor Matovič vezette OĽaNO – Nova – KÚ – ZZ politikai formáció választói között vannak jelentős számban olyanok, akik a népszámlálás során másodsorban magyarnak vallották magukat. Ez a politikai csoportosulás a legutóbbi felmérés szerint a választók 10 százalékának szavazatát szerezné meg. Ennek a választóbázisnak a 7 százaléka olyan személy, aki a népszámlálás során másodlagosan magyarnak vallotta magát. Érdekesség, hogy a szavazóik 4 százaléka a szlovákot jelölte a népszámlálásban a második helyen. A Matovič vezette formációra is igaz, hogy választóik túlnyomó többsége (84%) a népszámlálás során csak egy nemzetiséget jelölt meg. 

A többi szlovák párt közül még a Hlas választóbázisát érdemes megemlíteni. A Peter Pellegrini vezette formáció 23,9 százalékos eredményével nyerné meg a parlamenti választást, a szavazóbázisukról pedig elmondható, hogy 91 százalékban olyan polgárokból áll, akik csak egy nemzetiséghez tartozónak érzik magukat. A fennmaradó részben 3 százalékpontnyi választó a második helyen vallja magát szlováknak, de 2 százalékponttal képviseltetik magukat azok is, akik másodsorban ruszinnak tartják magukat. 

Václav Hřích, az AKO ügynökség kutatója elmondta, a Matovič vezette formáció támogatottságának 7 százalékát (10 százalékos országos eredményből 0,7 százalékpontnyit) teszik ki az elsődlegesen magyar nemzetiségűek. Összehasonlításképpen a Hlast említette, ahol az elsődlegesen nem szlovák nemzetiségű választók ugyancsak a szavazóbázis 7–8 százalékát (a 23,9 százalékos országos eredményükből közel két százalékpontot) teszik ki. Ez utóbbi csoport azonban rendkívül sokszínű, több nemzetiség is megjelenik benne. 

A magukat másodsorban magyarnak vallók aránya a nemszavazók körében is jelentős. A felmérésben a válaszadók 20,4 százaléka mondta, hogy nem menne szavazni. Ebből a csoportból 3 százalék az, aki a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél magyarnak vallotta magát. 5 százalék a szlovákot, mint másodlagos nemzetiséget jelölte meg. Erre a csoportra is igaz, hogy tagjai legnagyobbrészt (85%) a népszámlálás során csak egy nemzetiséget jelöltek meg. 

Regionális adatok 

Az AKO felmérésében azt is vizsgálták, hogy a második nemzetiség megjelölése mely régiókban jellemző leginkább. Ebből az látszik, hogy a Nagyszombati, a Nyitrai és a Kassai megyében a legnagyobb azoknak az aránya, akik a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésére is válaszoltak. A Nagyszombatiban 3 százalék másodsorban szlováknak, 6 százalék másodsorban magyarnak és 2 százalék másodsorban csehnek vallotta magát, miközben a megye lakosságának 87 százaléka csak egy nemzetiséghez tartozónak érzi magát. Nyitra megyében hasonló a helyzet, 8 százalék másodsorban szlováknak, 6 százalék másodsorban magyarnak vallotta magát, 85 százaléknak pedig egy nemzetisége van. Az AKO felmérése Kassa megyét mutatta a legszínesebbek. Itt a második nemzetiség kérdésénél 6 százalék a szlovákot, 3 százalék a magyart, 1 százalék a csehet és 3 százalék a ruszint jelölte meg. A kutatás szerint a roma, mint második nemzetiség, csak Eperjes és Besztercebánya megyében jelent meg (2–2 százalék). 

A statisztika 

Gyurgyík László demográfus a kutatásról lapunknak elmondta, a számok értelmezésénél mindig figyelembe kell venni az ún. mintavételezési hibát. Ez a lekérdezés során magát elsődlegesen szlováknak (86,7%) és elsődlegesen magyarnak (9,8%) vallók viszonyában plusz-mínusz 2 százalék. Mindkét adat két százaléknyi bizonytalanságot tartalmaz. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a 2011-es népszámlálás 8,5 százalék (458 467 fő) magyar lakosságot mutatott ki. 

A szakember szerint a kettős identitással rendelkezők aránya az AKO kutatásában felülreprezentált. Ezt elsősorban módszertani érvekkel támasztotta alá. Szerinte a magyar kérdezőbiztosok alkalmazásának ellenére, valószínűsíthető, hogy a felmérés megvalósítása során nagyobb eséllyel vették fel a kapcsolatot olyan, magyar identitással is rendelkező személyekkel, akiknek a szlovákul való kommunikáció nem okozott problémát. „Akik kevésbé tudnak jól szlovákul, azoknak erősebb a magyar identitásuk. Ezért a felmérésben felülreprezentált lehet a második nemzetiséget megadóknak az aránya” – mondta Gyurgyík. 

A demográfus hasonló módszertani problémának tartja, hogy a kutatás megyei szintű és nem járási szintű bontást alkalmaz. Ez azt jelenti, nem ügyeltek arra, hogy a felmérésben egy adott megyén belül az egyes járások a lakosságszámuknak megfelelően legyenek reprezentálva. Így előfordulhat, hogy például Nyitra megye északi, szlovákok lakta járásaiból több válaszadót kérdeztek, mint ugyanazon megye déli, magyarlakta régióiból. „A kutatásban megyei szintű felbontást használtak, az ország magyar lakosságának a térszerkezete szempontjából így nem reprezentatív. Ebből adódik, hogy a többes identitás felé hajlók aránya magasabb lehet, mint a valóságban” – magyarázta Gyurgyík. 

A kutatás  

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megbízásából egy olyan felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy miként töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. A népszámlálásban ugyanis, amelynek online szakasza idén február 15. és március 31. között zajlott, két kérdés vonatkozott a nemzetiségre. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. A népszámlálást az internetes szakaszban az ország lakosságának 86 százaléka töltötte ki.  

Az ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg. A kutatást április 12–16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely (megye) és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fel lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?”  

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kutatásból kiderült, hogy az ország lakosságának 2,2 százaléka a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél magyarnak vallotta magát. Ez hozzávetőlegesen 97 ezer személyt jelent. Ugyanakkor a magukat az AKO felmérésében elsődlegesen magyarnak azonosító 9,8 százaléknak hozzávetőlegesen az egyharmada valamilyen más nemzetiséget is megjelölt a népszámlálás során.