Min múlik a kettős identitás?

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség azt vizsgálta, hogyan töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. Mint azt korábban írtuk, a kutatás szerint a magyarok egyharmada adott meg második nemzetiséget (legtöbbször szlovákot), ugyanakkor a szlovákok 2 százaléka második identitásának bejelölte a magyart.

A kutatás során azt is vizsgálták, mely korosztályoknál jellemzőbb a második nemzetiség bejelölése. A 18–33 év közöttiek 8 százaléka, a 34–49 év közöttiek 7 százaléka, az 50–65 év közöttiek 9 százaléka, a 66 felettieknek pedig a 10 százaléka jelölt be második nemzetiséget is. A legtöbben (5 százalékpont) a 66 év felettiek körében voltak azok, akik egy bizonyos második nemzetiséget adtak meg, mégpedig a szlovákot. A magyart, mint második nemzetiséget legtöbben (3 százalékpont) a 50–65 korosztályban adták meg.

Václav Hřích, az AKO ügynökség kutatója úgy látja, az életkor emelkedésével jellemzőbb, hogy valaki második nemzetiséget is megad. Ennek hiánya a fiatalabbaknál összefüggésben lehet a gyermekvállalással és az iskolaválasztással. A kutató szerint elképzelhető, hogy abban a korban, amikor a gyermekük kisiskolás lesz, az emberek stabilabb identitással rendelkeznek. Mégpedig azért, mert az etnikai, nyelvi, nemzeti hovatartozásuk alapján kell döntést hozniuk, hogy például magyar vagy szlovák iskolába adják-e gyereküket. Így hajlamosabbak lehetnek egy identitás mellett elköteleződni.

Végzettség, életkor

Az AKO adatfelvétele szerint a legmagasabb végzettségűek esetén a legalacsonyabb a második nemzetiségi identitás megjelenése. A kutatás szerint az országos mintában az érettségivel nem rendelkezők 9 százaléka, az érettségizettek 10 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig csak 6 százaléka jelölt meg a népszámlálásban második nemzetiségi hovatartozást.

A felmérés azt is mutatja, hogy az ország lakosainak férfi- és nőtagjaira egyaránt igaz, 89 százalékuk nem adott meg a népszámlálás során második nemzetiséget. 3-3 százalékuk viszont másodsorban szlováknak, 2-2 százalékuk pedig a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél magyarnak vallotta magát.

Mennyi a magyar?

Az AKO által készített felmérésben a megkérdezettek 9,8 százaléka mondta, hogy magyar nemzetiségű. Václav Hřích, az ügynökség kutatója lapunknak hangsúlyozta, a felmérésük a felnőtt lakosság körében készült. Rámutatott, a kutatást ezerfős mintán végezték, amelybe valamivel kevesebb mint 100 magyar került, ezért statisztikai értelemben a magyarok ilyen módon kimutatott 9,8 százalékos aránya némileg bizonytalan, sőt magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adat. A 2011-es népszámlálás során ugyanis 8,5 százalék vallotta magát magyarnak és 9,4 százalék magyar anyanyelvűnek. „Ezen adatok közti különbség statisztikai értelemben véve azonban nem jelentős” – mondta Hřích a kutatásuk és a 10 évvel ezelőtti népszámlálási adatról szólva.

Magyarok, szlovákok

A kutatás egyik eredménye, hogy az AKO adatfelvétele során magukat elsődlegesen magyarnak valló személyek nagyjából egyharmada az idei népszámláláson a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt, vagy válaszolni fog. Legtöbben, 25 százalékpontnyian, a magyar mellett a szlovák nemzetiséget adták meg, de a romát is 3 százalék jelölte be.

A magukat elsődlegesen szlováknak valló személyek az ország lakosságának az AKO szerint 86,7 százalékát teszik ki. Ennek a csoportnak az 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésére is válaszolt. Ebből az 5 százalékból 2 százalékpont volt az, aki a második helyen a magyart, 2 százalékpont a csehet és egy százalékpont a ruszint jelölte meg a második identitásaként.

Teljes népesség

Ahogy arról beszámoltunk, a teljes lakosságra vonatkozóan a felmérés azt mutatja, 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt. Ebből 3,2 százalékpontnyian mondták, hogy ezen második nemzetiségnek a szlovákot jelölték meg, 2,2 százalékpontnyian pedig másodsorban magyarnak vallották magukat. Ez utóbbi csoport legnagyobb részének az elsődleges identitása szlovák. A nemzetiségre vonatkozó második népszámlálási kérdésre 1,8 százalékpontnyian a cseh, 0,7 százalékpontnyian a ruszin, 0,5 százalékpontnyian a roma nemzetiséget jelölték meg.

12 százalék

Az eddig leírtak alapján az AKO kutatásából az is látszik, hogy azon 9,8 százalékon túl, aki az ügynökség adatfelvételekor magyarnak vallotta magát, van 2,2 százalék, aki a közvélemény-kutatásban elsődlegesen szlováknak, a népszámlálásban azonban másodlagosan magyarnak tartja magát. Feltéve, hogy a népszámláláson az említett 9,8 százalék a legnagyobb valószínűség szerint elsődlegesen a magyar nemzetiséget jelölné be, a két adat összeadható. Ha a statisztikai hibák miatt a konkrét számoktól el is vonatkoztatunk, Hřích szerint akkor is kijelenthető, hogy a második helyen magyart jelölők az elsődlegesen magyar nemzetiségűeknek egy ötödének megfelelő nagyságú csoportot alkotnak.

A kutatás

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg.

A kutatást április 12–16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fel lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?”