A semmiről is lehet évekig beszélni az EP-ben

ÖSSZEFOGLALÓ

Azt, hogy az egyes képviselők miképp szavaztak, mennyi felszólalásuk volt az Európai Parlamentben (EP), a VoteWath Europe honlap figyeli. Tény, hogy csak számokról, statisztikai mutatókról van szó, viszont ezek sok mindenről tanúskodnak. Ennek köszönhetően ugyanis könnyen leellenőrizhető, melyik szlovákiai EP-képviselőt vettek úgymond komolyan az elmúlt öt évben és kinek a tevékenységét lehet megkérdőjelezni.

A semmiről is, csak felszólaljanak

A felszólalások számát tekintve a 13 szlovákiai EP-képviselő között abszolút listavezető Monika Flašíková Beňová. A parlamentben összesen 888 kérdést intézett az Európai Bizottságnak. A kérdések számát messzemenően lekörözi a plenáris ülésen való felszólalásainak száma, ez a mutató 1688-on állt meg, ami például harmincszor több Peter Štastný (SDKÚ) EP-képviselő felszólalásainál.

Beňová végezte a legjobban munkáját? Ahogy vesszük. Kérdéseket tett fel az állatokon végzett egészségügyi kísérletekről, az energetikai piacról, az élelmiszer-pazarlásról, a nők jogainak betartásáról az arab világban, az unióban tapasztalható méhpusztulásról vagy a tengeri kalózokról. Beňová például a parlament utóbbi ülésén hozzászólt a Bangladesből importált rizs problematikájához, valamint a szarvasmarhák elektronikus csipezéséhez. A szóban forgó felszólalások, amelyekkel a képviselők gyakran ékeskednek, nemegyszer el sem hangzottak a plénumban, csupán írásos formában lettek leadva. Kritikusai szerint esetében a lényeg a mennyiség volt – ezzel egyébként rendszeresen dicsekszik is Facebook-oldalán –, ezen munkájának nem volt valós hatása az EU tevékenységére.

Zuzana Gabrišová, az Euroactiv hírportál főszerkesztője szerint a parlamenti üléseken való részvételről vagy a szavazásokról szóló statisztikák nem nyújtanak teljes képet a képviselők aktivitásairól. A végső szavazásokon ugyanis szinte kivétel nélkül úgy szavaznak, ahogy a frakciójuk. Ennek egyik ékes példája lehet Mészáros Alajos (MKP), aki VoteWatch statisztikája szerint 97,6 százalékban úgy szavazott, ahogy azt a frakciója (az Európai Néppárt, EPP) előírta, ezzel a frakcióhoz való lojalitás terén a több mint 700 parlamenti képviselő közül a 83. helyre került.

Jelentést írni

„A képviselők legfontosabb feladata az, hogy valamilyen nyomot hagyjanak az európai jogalkotásban” – véli Gabrišová. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja jelentések kidolgozása – ez a legjelentősebb feladat, amit EP-képviselő kaphat. Ezek ugyanis kulcsfontosságúak az európai jogszabályalkotásnál. Akire ilyen jelentést bíznak, arról sejteni lehet, hogy munkáját a parlamentben nagyra becsülik, s szakmai tudását értékelik.

Ebben a mutatóban a szlovákiai EP-képviselők a ranglista végén járnak. A legtöbb jelentést, összesen nyolcat, Bauer Edit jegyez, őt öt jelentéssel Vladimír Maňka smeres EP-képviselő követi. Bauer egy azon három szlovákiai EP-képviselő közül, akik nem indulnak a választáson – Mészáros Alajos és Peter Štastný (SDKÚ) követi a példáját.

Egyetlen egy jelentést sem írt Jarosav Paška, az SNS EP-képviselője, aki viszont azt állítja, több felajánlást is kapott erre, ám ő ezeket elutasította. Azt állítja, mivel kisebb frakciót képvisel, egy jelentés kidolgozásánál kénytelen lett volna engedni a nagyobb frakciók akaratának, s ehhez nem akart asszisztálni. Véleménye szerint egy EP-képviselő aktivitásának fontos mutatója, hogy hányszor szólalt fel a parlamentben. S ezen a téren Paška elégedett lehet, a többi parlamenti képviselőnek az ülésen ugyanis 568-szor kellett őt végighallgatnia. Paška egyébként a 6961 parlamenti szavazásból 6764 alkalommal szavazott (97,17%), s ezzel az összes parlamenti képviselő közül a 21. helyre került.

A VoteWatch statisztikái is igazolják, hogy néhány szempontból egy EP-képviselő kiemelkedő eredményt is elérhet, ám ha ezeket a számokat apróra váltjuk, akkor kiderül, hogy az esetek többségében nagyrészt olyan lényegtelen aktivitásról volt szó, amely nem viszi előre az európai politikát. (dem)