Kedvező bírósági döntés született a kétnyelvűség mellett, elmarasztalták a hivatalt

Egy magánszemély a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat segítségével indított bírósági pert amiatt, hogy az érsekújvári anyakönyvi hivatal nem volt hajlandó feltüntetni a születési anyakönyvi kivonaton szereplő személyes adatait magyarul is. Több éve fennálló probléma, hogy maga a formanyomtatvány ugyan kétnyelvű, de a konkrét adatokat csak szlovák nyelven töltik ki az anyakönyvi hivatalok. Bár néhány esetben a kisebbségi kormánybiztoshoz benyújtott panasz alapján a hivatalok felhagytak a törvénysértő gyakorlattal, rendszerszintű megoldás nem született. A Nyitrai Kerületi Bíróság most azonban úgy döntött, hogy az érsekújvári hivatal megsértette a magánszemély jogait, és a kivonaton az egyes adatokat magyarul is fel kell tüntetni. A törvényszék szerint azzal, hogy az állami intézmény nem adta ki a kétnyelvű adatokkal kitöltött iratot, megsértette a magánszemély saját dokumentumaihoz való jogát, ami egyúttal a magánélethez való jogát is sérti. Az ítélet ellen az érsekújvári intézmény nem fellebbezett, így az jogerőre emelkedett. Ha a hivatal a következőkben újra megtagadja a magyar adatokkal kitöltött iratok kiállítását, az ügyet újra perre lehet vinni. Ebben az esetben azonban már a bíróság bírságot is kiszabhat az intézmény számára.

A törvényszegés abból adódik, hogy az IS CISMA névre hallgató központi informatikai rendszer, amely segítségével az anyakönyvi kivonatokat készítik, nem tartalmazza az adatok magyar nyelvű bevitelének lehetőségét. Az érsekújvári hivatal az ügy során meg is kereste a rendszer működtetéséért felelős belügyminisztériumot, amely azonban arra hivatkozott, nincs pénze arra, hogy a magyar adatbevitel lehetőségét is beépíttessék a szoftverbe. Ezzel kapcsolatban Szekeres Klaudia, a magánszemélyt képviselő jogász lapunknak elmondta, amikor 2015-ben bevezették az elektronikus anyakönyveket, csak szlovák verzióban készítették el az erre használt információs rendszert. Mindez annak ellenére történt így, hogy akkor már rég hatályos volt a kisebbségi nyelvhasználati törvény azon módosítása, amely alapján a nemzetiségek által legalább 20 százalékban lakott településeken kétnyelvűen kötelesek kiállítani az anyakönyvi kivonatokat, ha azt a polgár úgy kéri. A kisebbségi nyelvhasználati törvény erre vonatkozó rendelkezése 2011. július 1-én lépett hatályba.

„Azt hiszem, kilenc év bőven elég volt, hogy toleráljuk a fennálló törvénysértő helyzetet. Ideje, hogy Szlovákia eleget téve nemzetközi kötelezettségeinek is előkerítse az erre szükséges anyagi fedezetet”

– véli Szekeres ügyvédnő.

A bírósági ítélet is emlékeztet arra, hogy a kisebbségek által lakott településeken a hivatalok kötelesek kétnyelvűen, szlovák és kisebbségi nyelven írt dokumentumokat kiállítani. Elsősorban a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatról, engedélyekről, felhatalmazásokról, igazolásokról, állásfoglalásokról és hivatalos közleményekről van szó. A kétnyelvű dokumentumokra nem csak a kisebbségi nyelv országon belüli státuszának elismerése végett van szükség, de sokszor gyakorlati hasznuk is van. Így például a magyarországi ügyintézés során egy szlovák-magyar kétnyelvű dokumentumot biztosan elfogadnak, míg az egynyelvű szlovák változat esetében előfordul, hogy annak hitelesített fordítását is kérik.