A kisiskolák ügyének támogatására szólítja fel a választásokon induló pártokat az MKP

A párt sajtótájékoztatóján A. Szabó László, az MKP oktatásügyi alelnöke felidézte annak a jogi háttérnek a kialakulását, amely következtében több száz szlovákiai kisiskola - köztük mintegy száz magyar iskola - megmaradása került veszélybe, ismertette a vonatkozó törvény megváltoztatása céljából folytatott több éve tartó küzdelem főbb állomásait, majd rávilágított a kialakult helyzet megoldását célzó lehetőségekre is.

A szóban forgó szlovák közoktatási törvény vonatkozó módosításait - az érintettek folytatódó tiltakozása ellenére - 2013 decemberében hagyta jóvá a pozsonyi parlament. A közoktatási reform keretében jóváhagyott - idén szeptembertől hatályba lépő - jogszabály egyebek mellett bevezeti az oktatási intézmények osztályalapú finanszírozását, s ezzel összefüggésben minimális osztálylétszámokat állapít meg. A törvény ezen rendelkezése aktuális adatok szerint 580 általános iskola, köztük 101 magyar oktatási nyelvű intézmény, vagyis az összes magyar iskola mintegy harmadának, működését lehetetleníti el. Ennyi ugyanis azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol a gyereklétszám várhatóan nem éri el a törvényben megszabott minimumot.
    
A jogszabályt elfogadása után is számtalan kritika érte, főként különböző magyar, de szlovák szervezetek részéről is, valamint az előbbiek több alkalommal is próbáltak változtatásokat elérni a szlovák oktatásügyi tárcánál, eddig érdemi eredmény nélkül. A szlovák kormány egyetlen eddigi engedménye az ügyben az volt, hogy egy módosításon keresztül lehetővé tette, hogy az eredetileg tavaly szeptembertől életbe lépő törvény hatályosságát egy évvel későbbre tolják ki.
    
"Nem vonták vissza a halálos ítéletet, csak későbbre tolták a kivégzés időpontját" - jegyezte meg a módosítás kapcsán A. Szabó László, hozzátéve: az elodázás, nem megoldás.
    
A politikus felidézte: az iskolaügyi minisztériummal folytatott levelezésük során a szaktárca rámutatott, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatok, amennyiben rendelkeznek a szükséges forrásokkal, többletfinanszírozással tovább működtethetik az intézményeket. Ezzel összefüggésben A. Szabó megköszönte, hogy a kialakult helyzet kapcsán a magyar kormány segítséget ígért a felvidéki magyar kisiskoláknak, úgy, hogy szükség esetén, ideiglenesen segítséget nyújt a megtartásukhoz.
    
Ugyanakkor hangsúlyozta: a törvény negatív következményeinek teljes kiiktatására van szükség, ez pedig csak a jogszabály hatályon kívül helyezésével érhető el. A politikus rámutatott: a törvény amellett, hogy logikátlan és átgondolatlan, végrehajthatatlan részeket is tartalmaz. Kifejtette: az ésszerűtlenségnek egyik bizonyítéka, hogy bár az osztályalapú finanszírozástól megtakarítást remél a kormány, kérdésükre a szaktárca nem tudott választ adni a megtakarítani kívánt összeg nagyságrendjéről, és arról sem, hogy mire költenék ezeket a forrásokat, de még csak azt sem tudták nevesíteni, hogy szerintük hány intézményt érint az intézkedés. Hozzátette: a törvény végrehajthatatlanságáról az tanúskodik, hogy a szaktárca nem készítette elő az új finanszírozás modelljét sem, annak ellenére, hogy ezt saját vállalása szerint tavaly decemberig kellett volna megtennie.
    
Az MKP politikusa végül elmondta: pártja a választások után abszolút prioritásként kívánja kezelni a veszélyeztetett kisiskolák ügyét és így a vonatkozó törvény hatályon kívül helyezését. Ennek a vállalásnak a mentén most a sajtóban, a közeljövőben pedig levél útján is felszólítják a parlamenti választásokon induló pártokat: foglaljanak állást, az ügyben és támogassák ők is a kisiskolák megmentését.