A hallgatók többségét a szülők támogatják

Az oktatási minisztérium felmérésében részt vett hallgatók 95%-át állításuk szerint szüleik támogatják tanulmányaik során. Egy szűkebb réteg rokonok anyagi segítségével tanulhat csak tovább. A diákok átlagban havonta mintegy 3 ezer koronát kapnak szüleiktől zsebpénz gyanánt. Érdekes adalék, hogy a legkisebb mértékű szülői támogatásban a pozsonyi fiatalok részesülnek. Noha a fővárosban a legmagasabbak az egyetemisták havi költségei, és az ország más régióival összehasonlítva a helyi családok kedvező anyagi körülmények közt élnek, a diákokat segítő rendszeres havi apanázs kisebb. A jelenségnek az az oka vélhetőleg, hogy a Pozsonyban tanulók nagyobb eséllyel találhatnak jó kereseti lehetőséget, és teremthetik elő – legalább részben – kiadásaik fedezetét.

A hallgatók átlagban havonta 4 890 koronát költenek tanulmányaikra és megélhetésükre. Kiadásaik természetesen attól is függnek, hogy egy háztartásban élnek-e szüleikkel, vagy kollégiumban, esetleg albérletben laknak. Egy családja körében élő egyetemistának a havi kiadása – az oktatási tárca szerint – körülbelül 3 230 korona. Egy kollégista már lényegesen többet költ havonta, attól függően, mely város egyetemét látogatja, költségei elérhetik az 5530 koronát.

A felmérés igazolta, hogy a fővárosban a legdrágább a diákélet, a pozsonyi hallgatók átlagban 5680 koronát költenek havonta. A besztercebányai és a nagyszombati egyetemisták költségei is átlépik az akár kritikusnak is mondható ötezres határt. Aránylag a kassai felsőoktatási intézmények hallgatóinak a legalacsonyabb a kiadásaik, havonta átlagosan mintegy 3320 korona. Nagy megélhetési különbségek figyelhetők meg tehát az egyes egyetemi városok körében, azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ahol drágább az élet, általában a munkalehetőségek is gazdagabbak.

Ezzel kapcsolatos adat, hogy a megkérdezett hallgatók egy kicsivel több mint a fele munkát vállal tanulmányai mellett. Egyharmaduk csak vizsgaidőszakban, illetve a nyári szünidőben néz pénzkereseti lehetőség után. Mindösszesen egytizedük szánja minden idejét a tanulásra. Az oktatási tárca felmérése szerint az állást vállalt egyetemisták havi, munkából származó bevétele szemeszter közben átlagosan 4140 korona. A nyári szünidőben havi jövedelmük elérheti átlagban a 13 600 koronát is.

A diákok tíz százaléka hetente legkevesebb húsz órát tölt munkavégzéssel. Ez munkanaponként átlagban négy órát jelent. A többiek hetente átlagban 10-20 óra munkát vállalnak. Azonban az így szerzett pénz sem fedi teljes mértékben a diákok kiadásait. A diákmunka-közvetítő irodák kínálta lehetőségek csak nagyon szűkösek, éppen ezért a hallgatónak szemfülesnek kell lennie, ha könynyen végezhető és aránylag jól fizetett állást szeretne magának. A fővárosban, diákmunkával, óránként átlagosan mindösszesen 50 koronát lehet keresni. A vidéki városokban még ennél is alacsonyabb az órabér. (ervé)

A HALLGATÓK ANYAGI HELYZETE

Elegendő anyagiakkal bír 14%

Lemondásokkal futja a kiadásaira 52%

Pénzhiánnyal küzd 28%

Komoly anyagi nehézségei vannak 6%

MIÉRT DOLGOZNAK A DIÁKOK?

Főként a gyakorlati ismeretek megszerzése végett 5,5%

A szakmai jártasság és a pénzkereset egyaránt motiváló 19%

Költségeik fedezésének kiegészítése végett 54,5%

Kényszerből 21%

MIKÉNT HAT TANULMÁNYAIKRA A MUNKA?

Pozitívan 7%

Nem befolyásolja 49%

Mérsékelten akadályozza 26%

Lényegesen rontja átlagát 6%

Évismétlésre kényszerül 2%

Nem tudja felmérni 10%

HOGYAN TOVÁBB TANDĺJJAL

Szülei anyagi támogatására számít 73%

Szociális ösztöndíjat kérelmez 13%

Munkát vállal 82%

Diákhitelt vesz fel 33%

Abbahagyja, megszakítja tanulmányait 13%

(Forrás: oktatási minisztérium, 2005)