Vasúti sztrájkszámla

„Addig, amíg nem tudták, hogy törvényellenes, nem tartoznak felelősséggel a károkért, hiszen alkotmányos jogukkal, a sztrájkhoz való emberi joggal éltek. Ez hihetetlenül erős jog, nem véletlenül került az alkotmányba és a nemzetközi dokumentumokba. Mivel a bírósági döntés után azonnal abbahagyták a sztrájkot, nem szabadna felelősségre vonásról beszélni. Ellenkező esetben politikumot lehetne keresni a dolog mögött, akár az elrettentés is felmerülhetne” – magyarázta lapunknak Mészáros Lajos alkotmánybíró, aki – mivel a sztrájk felfüggesztésével kapcsolatban a szakszervezet alkotmányellenességet hangoztat – nem zárta ki, hogy a dolog a kassai taláros testület előtt végzi. „Ezek az emberek végső soron hozzánk is fordulhatnak alkotmányjogi panasszal, de csak az összes alacsonyabb szintű jogorvoslati lehetőség kimerítése után” – tette hozzá érdeklődésünkre Mészáros, aki az ügyet azért sem kívánta részleteiben kommentálni, nehogy később elfogultsággal vádolhassák. A vasutassztrájkot szervező központi sztrájkbizottság leghamarabb a jövő héten hétfőn nyújtja be fellebbezését a Pozsonyi I. Járásbíróság sztrájkot felfüggesztő döntése ellen. „Ha a bíróság elfogadja a fellebbezést, eldöntjük, milyen formában folytatjuk a 25 szárnyvonal és 200 járat megszüntetése elleni tiltakozásunkat” – nyilatkozta Jozef Schmidt, a sztrájkbizottság elnöke. A bizottság az elkövetkező napokban a vasutas-szakszervezetekkel tárgyalja meg a további lépéseket. A tiltakozók egyébként úgy vélik, a sztrájk felfüggesztésével Szlovákia megszűnt jogállamnak lenni. Mészáros Lajos ezzel nem ért egyet. „Szlovákia jogállam. A jogállamnak az a lényege, hogy ki vannak építve azok az intézmények, ahol a jogainkat érvényesíthetjük, illetve ahová jogorvoslatért folyamodhatunk. Ezek az emberek akkor mondhatnák, hogy Szlovákia nem jogállam, ha nem fellebbezhetnének a járásbírósági döntés ellen, ha nem lenne alkotmánybíróság, ha sehová sem fordulhatnának. A jogállam cél, melynek megvalósításához megvannak a szükséges eszközök. Vannak problémák, de alapvetően működnek a bíróságok, van lehetőségünk jogorvoslatért folyamodni” – szögezte le az Új Szónak az alkotmánybíró. Hírügynökségi jelentés szerint Libor Ambrozek cseh környezetvédelmi miniszter tegnap levélben fordult szlovákiai kollégájához, Miklós Lászlóhoz, s arra kér választ, miért egyezett bele a Dzurinda-kormány a szárnyvonalak üzemen kívül helyezésébe. Ez Ambrozek szerint megnehezíti a cseh– szlovák határ vidékén élők közlekedését, továbbá a tartós közép-európai fejlődéshez hozzátartozik a vasúti közlekedés garantálása. Kubik Katalin, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a tárca egyelőre nem kapta meg a levelet. (sza, s, č, só)

Számokat nem mondanak a vállalatok

Pozsony. Nem volt hajlandó semmiféle tájékoztatást adni a vasutassztrájk miatt keletkezett károkról a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat. Lapunk kérdésére a cégnél csupán annyit válaszoltak, hogy ezt a témát lezárták. Hasonlóan szűkszavúan nyilatkozott az Új Szónak a Nyitranováki Vegyi Művek: a lapunknak eljutatott sajtóközleményben csupán az áll, hogy a termelést a hétfőn már-már drámaivá fordult helyzet dacára sikerült újraindítani. Ľuboš Beňo vezérigazgató kijelentette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a sztrájk által okozott károkat a Vasúttársaság Rt.-n hajtják be. A Slovnaft szintén kér kártérítést, de hogy mennyit, arról szóvivője nem beszélt. (szge, gaál)