Siralmas gabonatermés a csapadékhiány miatt

Pozsony/Dunaszerdahely/Komárom/Léva. Néhány dél-szlovákiai járásban már a múlt héten kezdetét vette az aratás. Bár a kombájnok még csak kis területről takarították be a repcét, borsót és gabonát, az eddigi hozamok riasztóan alacsonyak.

„Az idei termés pocsék, az eredmények siralmasak” – mondta Ján Žižka, a földművelésügyi minisztérium komáromi regionális kirendeltségének igazgatója. Csalódottsága indokolt: búzából hektáronként 2,2 tonnát takarítottak be a várt 4 tonna helyett, repcéből pedig, amely 2,5 tonnás hektárhozamnál térül meg, a 0,8 tonnát sem érték el. Borsóból is csak a szokásos termés felét érték el a komáromi régióban. Žižka szerint „a gabona besült, a vízhiány miatt a búza gyakorlatilag csak a héjából áll”. Hasonló képet festett Matej Miček, az érsekújvári regionális agrárkamara igazgatója is, legalább 30-40 százalékos terméskiesést jósolva. Igazán siralmas látványt a repceföldek tartogatnak: a leggyengébb területeken mindöszsze 0,5–0,6 tonnás hozamot értek el. A Lévai járás több községében, így Nagysallón is, május elején olyan erős szélvihar és jégeső söpört végig, hogy a helyi szövetkezetnek már a kombájnokat sem kell üzembe helyeznie. A járásban 12 községben mintegy 14 ezer hektáron károsodott a termés, a növénytermesztésben keletkezett kárt 233,8 millió koronára becsülik. A Felső-Csallóközben is már javában aratnak. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója lapunkkal közölte: a repce hektárhozama jócskán 1 tonna alatt van, a búzáé pedig 2,5 tonna körüli. Somorja térségében az 1,6 tonnás hozam láttán úgy döntöttek: a gabonát inkább leszecskázva hasznosítják. „A terméskiesés legalább 45 százalékos” – összegezte a csallóközi agrártermelőktől beérkezett eddigi híreket Patasi Ilona. Szavai szerint a helyi agrártermelők aggódnak a cukorrépa és a kukorica termése miatt is. „Katasztrofális a helyzet, a növények vízért sóvárognak. Ugyanakkor egyre több termelő fontolgatja, hogy az öntözővíz és az öntözéshez használt villamos energia ára, valamint a járulékos költségek miatt felhagy a csapadékpótlással.” A térségben az aszályos 2000-es évben januártól júniusig 157 milliméternyi csapadékot mértek, az idei helyzet még rosszabb: mindössze 110,7 milliméter esett.

Patasi Ilona szerint az egyetlen járható út az öntözővíz árának elengedése lenne. Hasonlóan vélekednek a galántai agrárkamara vezetői is, akik követendő példaként Csehországot említették. (gyor)