Romakérdés kérdőjellel

Ezt sokan a probléma alacsonyabb szintű kezelésének tartják, különösen azért, mivel csak a kisebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt marad meg az új kormányban, és azt továbbra is Csáky Pál tölti be. A kormány régi-új alelnöke lapunknak nem volt hajlandó nyilatkozni ez ügyben, ám korábban a koalíciós megegyezéssel és hivatalának várható túlterheltségével indokolta a romakérdéskör átadását. Csáky Pál egy, a kulturális minisztériumban működő hivatal létrehozásában látta a romák problémáinak megoldását, és a kormánybiztosi hivatal megszüntetését sem zárta ki. Klára Orgovánová a sajtóból értesült a koalíciós pártok terveiről. „A hírekkel kapcsolatban bennem is felmerült néhány kérdés, amelyeket a rendszer átalakítása előtt meg kell válaszolni. Miért nincs jó helyen a romakérdéskör a kormány alelnökének hatáskörében, és miért éppen a kulturális tárcához kerül?” – vetette fel a roma kormánybiztos. Orgovánovát a választások után egyetlen párt sem kérdezte meg, milyen módon lehetne a leghatékonyabban orvosolni a hátrányos helyzetű romák gondjait. Szerinte a romakérdés több tárca hatáskörét érinti, a megoldásához elsősorban politikai akarat szükséges. „Évek óta beszélünk a problémák kiküszöböléséről, ez azonban nem lehetséges, ha nincs meg a kormány felelős tagjainak kellő politikai akarata.” A hirtelen jött, új hatáskör Rudolf Chmelt, a kulturális tárca várományosát is meglepte. Szerinte a romakérdés kezelésének módja a kormány első ülésén dől el. „Az ügy még koránt sincs lezárva, – nyilatkozta lapunknak Chmel –, ezt az összetett kérdést ugyanis komplex módon nem lehet a kulturális minisztériumban megoldani, mi csak a kultúrát érintő részét tudjuk kezelni. A kormánybiztosi hivatal még mindig létezik” – tette hozzá.

Rudolf Schuster sem tartja szerencsésnek a változást. Az államfő úgy véli, az Európai Bizottságnak nyilván fenntartásai lesznek azzal kapcsolatban, hogy a romaproblémát kormányzati szinten a kulturális tárca kezeli. Az elnök „hiányosságokat” tapasztalt abban, ahogyan Csáky Pál a problémakört kezelte, ám kérdésesnek tartja, hogy az ügy javát szolgálja-e, ha a kulturális minisztérium hatáskörébe kerül. „Nem akarok beleavatkozni, a kormány dolga, hogyan egyeznek meg, de javítani kell a helyzeten” – hangsúlyozta Schuster.

A probléma mielőbbi hatékony megoldását sürgette Eric van der Linden, az Európai Unió pozsonyi nagykövete is. Ez a kérdéskör szerinte is túlmutat a kulturális minisztérium hatáskörén, habár elismeri, hogy a hatáskörök felosztása a szlovák kormány szíve joga. Linden találkozót kezdeményez Mikuláš Dzurinda kormányfővel, Klára Orgovánová kormánybiztossal pedig már beszélt telefonon. A döntés ellen több civil szervezet is tiltakozott. Az Emberek a Rasszizmus Ellen (ĽPR) szerint sokkoló, ahogyan a négyes koalíció kezeli ezt a témát, nyilvánvaló, hogy a felelősségtől szeretnének szabadulni. Az emberjogi szervezet még meglepőbbnek tartja, hogy éppen a kulturális tárca hatáskörébe utalták a romakérdéskört, mely szerintük több tárcát érint, és legalább miniszterelnök-helyettesi, ha nem miniszterelnöki szinten kell kezelni. „A kulturális tárca – melyet több párt is meg akart szüntetni – nem tudja a kormányban megfelelő súllyal képviselni a romaproblémát,” – áll a szervezet nyilatkozatában. A Fiatal Romák Társulása is elégedetlen a romakérdés kezelésével. „Ha a kulturális tárcát bízzák meg ezzel a feladattal, úgy tűnhet, csak kulturális attrakcióként kezelnek bennünket, ami ahhoz vezethet, hogy a tudatlan, elmaradott romák mellett a műveltebb réteg is emigrációra kényszerül” – mondta Ivan Mako, a szervezet képviselője. (lpj, tasr)