„Nem hatályosak, de érvényesek”

Ellenzéki képviselők élesen bírálták a magyar diplomáciát, Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke kifejtette: a magyar külpolitika válsághelyzetbe jutott, amiért Orbán Viktor és Németh Zsolt külügyi államtitkár mellett Martonyi János is felelős. Azt tartotta problematikusnak, „amit, ahogy és amikor“ Orbán Viktor Brüsszelben elmondott. A nemzetközi sajtó is úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor kampánytémává tette a szomszédos országokkal történő együttműködés ügyét, s ez Magyarország nemzetközi érdekeit, EU-csatlakozását, valamint a szomszédos országokban élő magyarság sorsát is kedvezőtlenül érinti. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke közölte: mielőbb külügyminiszteri szintű visegrádi találkozót kell tartani a viták rendezésére. Martonyi válaszában sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar baloldali ellenzék a visegrádi csúcs elmaradásának bejelentése után azonnal a cseh és a szlovák álláspont mellé állt. A külügyminiszter az Európa Tanács 1993-as ajánlására is kitért, amelyben Szlovákiát a kollektív bűnösség elvét elfogadó jogszabályok eltávolítására bátorította.

A külügyi bizottság előtt Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke kiemelte: értelmezése szerint a kollektív bűnösséget kimondó jogszabályok már nem hatályosak, ám a mai napig érvényesek. „Nem érzem, hogy a téma napirendre kerülése, Orbán Viktor brüsszeli válasza nehéz helyzetbe hozta volna az MKP-t, inkább elgondolkodtató helyzetet teremtett. Sajnos, a szlovák kormány egyik olyan programpontja sem teljesült, amely a jogfosztások hatását mérsékelte volna“ – jelentette ki Duray.

Az ülés végén a kormánypárti többség leszavazta azt a szocialista indítványt, amely jószolgálati parlamenti küldöttséget javasolt küldeni Csehországba, Szlovákiába és Lengyelországba a V4-együttműködés felújítása érdekében.

Schröder nem megy Prágába

Gerhard Schröder kancellár korábbi tervével ellentétben nem utazik március 22-én Prágába – jelentette be tegnap a német kormányszóvivő. A kormányfői tárgyalások elhalasztását minden bizonnyal a cseh miniszterelnök közelmúltbeli vitatott kijelentései okozták. Miloš Zeman előbb egy osztrák hírmagazinban Hitler ötödik hadoszlopának nevezte a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémeteket. Pár héttel később egy izraeli lapnak nyilatkozva Hitlerhez hasonlította Arafatot, azt tanácsolva Izraelnek, hogy ha a palesztinok nem fogadják el Jeruzsálem béketervét, telepítse ki őket úgy, mint azt Prága tette 1945-ben a német kisebbséggel. Egyébként Uwe Karsten Heye kormányszóvivő tegnap nem indokolta a még tavaly kitűzött prágai látogatás elhalasztását, és újabb időpontot sem jelölt meg annak bepótlására. Mint állította, a két ország között „már nincsenek légköri zavarok“, mivel Joschka Fischer külügyminiszter múlt heti prágai villámlátogatása során sikerült felszámolni a félreértéseket. A berlini kancellária cáfolta egy cseh újság értesülését, amely szerint Prága helyett a cseh–bajor határ mentén találkozna egymással Schröder és Zeman. (MTI)

EU-különbizottság vizsgálja a beneši dekrétumokat

Brüsszel. Patrick Cox, az Európai Parlament elnöke a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban írásos nyilatkozatot adott az MTI-nek: „Európa újraegyesítése az Európai Parlament mostani elnökségének fő feladata. Az új Európa megteremtését és a bővítést azonban partneri viszonyra és kölcsönös tiszteletre kell építeni, nem pedig hátrányos megkülönböztetésre. A múltból származó kérdéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem lehetnek meghatározó tényezői sem annak, hogyan építjük közös jövőnket. Az Európai Parlamentnek rendkívül fontos, hogy az EU-hoz csatlakozni kész országok tartsák tiszteletben a koppenhágai kritériumokban lefektetett demokratikus és emberi jogi követelményeket, és törvényeik legyenek összhangban a közösségi joganyaggal. Biztosítanunk kell mindazonáltal, hogy erről a témáról az elsődlegesen érdekelt partnerek aktív tárgyalásokat folytassanak.“

Előzőleg, kedden este az Eu-

rópai Parlament külügyi bizottsága meghallgatta Pavel Teličkát, a cseh főtárgyalót és kritikus kérdésekkel ostromolta

a Beneš-dekrétumokkal kap-

csolatban. A külügyi bizottság végül felkérte az EP jogi szol-

gálatát, hogy derítse fel, miben állnak a Beneš-dekrétumok,

mi a mai jogállásuk a Cseh és

a Szlovák Köztársaságban, és ellentétben állnak-e az EU törvényeivel és az egész uniós joganyaggal. (ú)